„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Csőregh Éva: Lakótelepi gyerekek (1978)
Azok, akik egy lépcsővel már előrébb jutottak, családostul szoronganak valamelyikperemkerület széli albérletben, sufni bérletben, hogy mihamarabb felkerüljenek az igényjogosultak népes listájára ( 1976 januárban 143 000 a lakásigénylő Budapesten). Végül azok, akik már el is érték a célt, beköltözhettek egyik vagy másik lakótelepre, ami után Dunavarsányban, Üllőn és Pécelen még úgy áhítoztak, mint ahogyan a régi pesti lakos vágyik a Pasarétre vagy a Várba, de miután megkapták,. .. nos erről később. A lakótelepi folyamat kettős mozgásirányát a Budapesten belüli mobilizáció, bizonyos lakótelepi szegregáció jellemzi, egyrészt a lakásigénylők e nagy „tartalékhadseregének" jórészt Csepelre, Erzsébetre, Újpalotára nyíló esélyei, másrészt a törekvőbbek, az anyagilag emelkedők, az igényesebbek „elvándorlása" onnan (Kelenföldre és újabban inkább Óbudára igyekezve) akár tanácsi minőségi cserével, akár „megegyezést" ígérő apróhirdetés útján. Helyükre — a kerületi rekonstrukciók, szanálások folytán — általában kis jövedelmű nyugdíjasok költöznek, akiknek anyagi lehetőségeikkel is meghatározott igényei már nem nyújtózhatnak tovább, és — mintegy tízévenkénti „vetésforgóval" azok a városiasodás első fázisába lépő, szakképzetlen, félfalusi, félmunkás rétegek, akiknek még igényei és anyagi lehetőségei sem terjednek ennél tovább. Ennek a vizsgált lakótelepeimet közvetlenül érintő folyamatnak a tisztábban látásához nélkülözhetetlen a budapesti lakótelep-építkezési fázisok futó áttekintése. Lakótelepeink nagyságrendükben, városszerkezeti elhelyezkedésükben, beépítési rendszerükben és formai kialakításukban egyaránt határozottan magukon viselik keletkezésük idejének jellegzetességeit. Első nagyobb városépítési együtteseink az ötvenes évek első feléből — a kor szemléletének megfelelően — a szocialista realizmusnak nevezett építészeti felfogás reprezentánsai. Például: XIII. Thälmann u., 283 Nagy Lajos Király útja, XIV Kerepesi út, X. Üllői út I. ütem, XI. Lágymányos I. ütem, XXI. Csillagtelep, XIV Lumumba utca, 2 4 XX. Gubacsi hídfő. Nem éppen szép épületek, ridegség, kaszárnyaszerüség uralkodik rajtuk, a kezdődő, tömeges lakóházépítés vonalzóval gyártott nyomasztó rendje. Nem is túl kényelmes lakások, sok közöttük a „cs", azaz csökkentett komfortú (fürdőszoba nélküli), nagyon kis alapterületű. 283 Ma: Fiastyúk utca. 284 Ma: Róna utca. 499