„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)

romszázezer főt. Ezen belül kell maradni, nem szabad megközelíteni. Ezt úgy adja a Politikai Bizottság, mint egy utasítást. Tízmilliós Magyarországból, nem lehet kétmilliós főváros. Most pillanatnyilag ezen nem igen tudunk változtatni, mert itt van az ipar, de 25 éven belül az ipar 52 százaléka vidékre kerül, ha pedig ez a helyzet megváltozik, akkor ez a lakosság számán is észrevehető lesz. Ezt kell nekünk figyelembe venni. [...] Ha megússzuk a harmadik világháborút és a költségek nagy részét más területre tudjuk adni, a felszabadult energiát más területen tudjuk lekötni, feltétlenül nagy változásokhoz vezet. Beszéltem szófiaiakkal, érdemes figyelembe venni, hogy ők lemondtak arról, hogy Szófia belső részében bármit is létesítsenek. Ők inkább kifelé, egy meghatározott távolságban építenek például kerületek; olyan városnegyedeket, ahol minden lesz, strandtól kezdve üzletig, kórházig, kultúrházig. 4-5 ezer lakást terveznek. A város körül lesz 8-10 ilyen lakócentrum, aminek az ellátását is megtervezték. Figyelembe kellene venni, hogy Budapest fürdő-város, és nincsenek szállodáink! Ezt figyelmeztetésként mondom! Ne csak azzal törődjünk, hogy a 25 éves városfejlesztési terv nagy távlatait tartsuk be, azzal is törődnünk kell, hogy például a körúttól a harmadik utcába nem lehet bemenni, mert olyan látvány fogadja az embert, hogy elfacsarodik a szíve. Ezt is figyelembe kellene venni. Ne engedjünk a különböző nyomásoknak. Ez teszi majd Budapestet kulturálttá, vagy nemzetközileg nevezetessé. [...] MOL M-KS-188-5. Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. 193. őe. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1960. július 26-i üléséről. 481