„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)
Valamikor szép fás utcái voltak Budapestnek, most a legtöbb helyen a fák eltűntek, a Rákóczi úton például, hajói tudom, egyetlen fa sincs. Most például a Corvin előtti tér is kopár, bár enyhítettek valamit ezen, mert odaállították ezeket a beton virágvázákat, nagyon jól néznek ki, de a fákat nem pótolják. Tehát azt kérem, gondoljanak nagyon komolyan az utcák fásítására is. Ha jól megnézzük, a Népköztársaság útja kivételével alig van fás utunk. Az a véleményem, hogy ezt az állapotot meg kell változtatni, tervet kell arra is készíteni, hogy az utcákat hogyan lehetne fásítani. Még van egy kis kérdés, amit Veres elvtársnak már egyszer említettem, hogy Budapest utcáiról irtsák ki a verebeket. Sok helyen szélesítettük az úttesteket, a gyalogjárókat, még sokszor árkádosítások útján is, ami bizony nagyon sokba került, de a verebek miatt a járdák fele használhatatlan. Ezzel is kellene foglalkozni. Münnich Ferenc elvtárs 279 : A felszólalások is azt mutatják, de az anyag maga is mutatja, hogy ezer és ezer olyan kérdés van, aminek megoldása feltétlenül szükséges. Perényi elvtárs bizonyára ismeri Moszkva város fejlődéstörténetét, és így tudja, hogy 1920-23-ban Moszkvának is 2,5 millió lakosa volt. Ott egyszer elég kategorikusan szabályozták ezt. Egyébként én ezt a dolgot csupán emlékeztetőként mondom azokra a számokra, amiket itt az elvtársak megemlítettek. Nagyon nehéz lenne nekünk most megállapítani, hogy mennyi legyen Budapest lakossága 25 év múlva. Akármilyen törvényt is hozunk annak érdekében, hogy a főváros összlakossága ne érje el a 2 millió 300-at, nincs olyan törvény, amit ki ne játszanának. A fejlesztés kulcsa a közlekedés. Ha azt akarjuk, hogy az utcai nyüzsgés csökkenjen Budapesten, akkor az új lakókat vigyük kifelé a perifériára. Ehhez pedig közlekedés kell, mégpedig jó közlekedés. Mert ha valaki akadálymentes közlekedéssel rövid idő alatt be tud jutni a munkahelyére, sorbaállás nélkül feljut a buszra, villamosra, az nagyon szívesen kimegy ilyen helyre lakni, ahol zöld környezet van, jó a levegő. De ha a közlekedés lassú, sok a sorbaállás, az emberek nem igen akarnak kimenni a perifériára. Az első feladat tehát a közlekedés megjavítása. Nem azon a vonalon, ahogy kezdtük a metrót, hogy 50-60 méter mélységbe levisszük a 279 Münnich Ferenc (1886-1967) kommunista vezető, 1958-1961 a Minisztertanács elnöke. 479
