„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - A Magyar Közigazgatástudományi Intézet emlékirata Nagy-Budapest megszervezéséről (1941. április 12.)

terjesztette, hozzávéve Budakeszit, Nagykovácsiból Remetekertvárost és a Szentendrei-sziget déli csúcsát; a Fővárosi Közmunkatanács hatáskörét pedig ki kell terjeszteni az így kialakuló Nagy-Budapest területén felül a főváros egész védőövezetére, 88 további községre

22 Budakeszi beolvasztása mellett szól az, hogy a község már fekvésével is teljesen Budapesthez simul, azzal közvetlen összeköttetése van, a lakosság foglalkozása túlnyomó többségben az ipar, és igen jelentős kultúrrétege is van. Ugyanez az indokolás vonatkozik Nagykovácsiból Remetekertváros bekebelezésére. A Szentendrei-sziget déli csúcsa mellett pedig az szól, hogy így a fővárosi vízmüvek kútjai a város területére kerüljenek. Az így bekebelezendő terület kb. 38.322 hektár és lakóinak száma 1940-ben 578.432 fő. Ehhez hozzászámítva Budapest jelenlegi 20.674 hektár területét és 1.113.589 főnyi kiszámított lakosságát, az Intézet által javasolt Nagy-Budapest területe kb. 58.996 hektár, lakosainak száma pedig 1.692.021, kereken 59.000 hektár, 1.700.000 lakos. [...] Ami Pest vármegyénél marad Nagy-Budapest megalakításával kapcsolatban tisztázandó kérdés még, hogy Pest vármegyére ezeknek a területeknek a kiszakítása milyen hatással lesz. A vármegye mai területe 1.181.663 hektár. A Budapestbe bekebelezendő terület 38.322 hektár. Nagy-Budapest megalakítása után a vármegye területe 1.143.341 hektár lenne. A veszteség 3,25%, ami elenyészően csekély. Már nagyobb veszteség éri a vármegyét lakosság szempontjából. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint a vármegyének 1.366.089 lakosa volt. Ebből a Budapesthez csatolandó területen lakott 453.882, úgyhogy Pest vármegyének e területek lecsatolása után 912.207 lakosa marad, amikb. 33%-os csökkenést mutat. [...] 22 A Szendy Károly polgármester által jegyzett nagyszabású tanulmány, amelynek függelékeként a Magyar Közigazgatástudományi Intézet itt közölt emlékirata megjelent, határozottan állást foglalt a Magyary Zoltán által javasolt terület Budapesthez csatolása mellett. Ezt a tervet Pest vármegye vezetése határozottan elutasította (ld. erről e fejezetben Weis István: Nagy-Budapest c. írását), és az illetékes fórumok nem tárgyalták. A kormány viszont 1944 februárjában jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely elvben kimondta a Magyary és Szendy által javasolt terület Budapesthez csatolását. A javaslatnak az országgyűlés elé terjesztésére a német megszállás miatt már nem kerülhetett sor. A Nagy-Budapest megvalósulásához vezető folyamat további állomásaira Id. a IV. fejezet ide vágó dokumentumait. 47