„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)

ha ez így van, attól én nagyon félek. Elvileg hozzájárulhatunk, hogy Budapest környékén ilyen értelmű építkezések legyenek, de akkor nem Budapest VII. kerülete fog szívni, hanem a peremvárosok fognak szívni. Egyébként ez ellentmond még Miskolcnak is, Pécsnek is, Szegednek is. Az a kérdésem, hogy az elvtársak ezt megnézték-e? Veres József elvtárs

: Marosán elvtárs azt kérdezi, hogy kell-e a kétmillió-háromszázezer fő? Nem kell. Itt a terv azt próbálja kifejezni, hogy ennél tovább nem fejlődhet Budapest. Tehát nem azt akarjuk mondani, hogy ez a szám kell, hanem azt, hogy ez a maximum. Véleményünk szerint nem kell, de itt nagyon sok tényező közrejátszik. Itt közrejátszik az is, hogy milyen mértékű lesz Budapest iparának rekonstrukciója, milyen mértékű lesz a kitelepítés, tehát számtalan olyan tényező, amit mi most pillanatnyilag nem tudunk meghatározni. Ha az ipari kitelepítést meg lehetne gyorsítani, Budapest szívóhatását jelentékenyen lehetne csökkenteni a vidéki ipartelepítéssel, valamint a vidéki kulturális létesítmények gyorsabb ütemű növelésével. A másik kérdésre megkérném Perényi elvtársat, hogy ő válaszoljon. Perényi Imre elvtárs

278

: Az első kérdéshez—engedjék meg az elvtársak—még egy megjegyzést szeretnék fűzni. Nekünk általában az az álláspontunk, hogy ne növeljük Budapest lakosságát, hanem csökkentsük egymillió nyolcszázezer főre, sőt még kevesebbre. De ha ilyen tervet készítünk, irreális terv lett volna. Annál is inkább, mert Budapesten az ország ipari munkaerő erejének 45%-a Budapesten koncentrálódik [sic!], ebben az ötéves tervben is kénytelenek vagyunk tovább fejleszteni Budapest iparát. Az ipar fejlődni fog, az egész népgazdaság iparát fejleszteni kell, tehát figyelembe kell vennünk, hogy bizonyos fejlődés elkerülhetetlen, de gátat kell szabnunk az ilyen gyorsütemű fejlődésnek. Nem azért hoztuk ide ezt a számot, hogy kétmillió háromszázezer, hogy ezt érjük el, hanem azért, hogy felkészüljünk rá, mert ha nem készülünk fel, akkor zsákutcába visszük a várost. Somogyi elvtárs kérdésével kapcsolatban: jelenleg valóban úgy van, hogy Budapest ipari üzemei azáltal, hogy beeresztik a Dunába a szennyvizet, nagy kárt okoznak a halállományban. Elkészültek a tervek a csatornázásra vonatkozóan. An278 Perényi Imre (1913-) építész, egyetemi tanár, 1956-1961 Budapest főépítésze, irányításával készült el az Általános Rendezési Terv. 476