„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)

egymással összekötni. Ez a vonalvezetés a város belső úthálózatához közvetlenül kapcsolódik, ennek kialakult rendszerét kiegészíti, ezáltal a belső útvonalhálózatot az átmenő forgalomtól tehermentesíti. Ezen felül a Terv a meglévő forgalmi úthálózat kiegészítését, korszerűsítését, ill. átépítését irányozza elő. Kijelöli a megoldandó forgalmi csomópontokat; ezek a jelentősebb forgalmi útvonalak találkozásánál általában több szintben létesítendők. A Terv a gépkocsi parkolás és gépkocsi tárolás céljára a szükséges nagyságú területeket biztosítja. b./ Vasúti vonatkozásban a Terv a budapesti és Budapest-környéki vasúti közlekedés teljes villamosításával, ill. dieselesítésével számol. A jelenlegi helyükön korszerűsítendő Keleti és Nyugati pályaudvaron kívül a Boráros térnél személypályaudvar létesítését irányozza elő. Ez utóbbinál és a Budapest Déli pu. bővítésével a fővárosba befutó személyforgalom decentralizálására, a déli összekötő vasúti híd, valamint a Ferencváros-állomás és a Keleti pályaudvar tehermentesítésére törekszik. A forgalom gyorsabb és biztonságosabb lebonyolítása érdekében korszerűsíteni kell a Kelenföldi-, a Rákosrendező-, és a Rákos pályaudvarokat. Budapesten a Terv a forgalmasabb utak és vasútvonalak keresztezésében a szintbeli keresztezések felszámolását irányozza elő. Ezek között elsősorban a ceglédi vasútvonal felemelése esedékes. A környéki közlekedés javítása a MÁV vonalakon sűrűn közlekedő motorvonatok beállítását, a BHÉV vonalak elővárosi gyorsvasutakká történő fejlesztését igényli. Az utóbbi érdekében a Terv többek között a szentendrei vonalnak a Batthyány térig való meghosszabbítását, továbbá a Csepel és szigetszentmiklósi összeköttetés létrehozását, végül különböző vonalkorrekciókat irányoz elő. c/ A budapesti helyi tömegközlekedés gerince a jövőben a gyorsvasúti és villamosvasúti hálózat, amely földfeletti (felszíni, ill. magas vasút) és földalatti (kéregvasút, ill. mélyvezetésű vasút) szakaszokból áll. A már épülőfélben lévő keletnyugati földalatti vonalon kívül a Terv alapján Dél-Pestet és Dél-Budát ÉszakPesttel összekötő vonal létesítendő, amely a városi villamosvasutak felszíni, zömmel különpályas kifutó szakaszaihoz csatlakozik, és a város legzsúfoltabb részén a föld alatt halad keresztül. Ehhez a vasútrendszerhez kapcsolódnak az elővárosi forgalmat lebonyolító vasútvonalak is. 1.1 Közmüvek vonatkozásában a Terv szerint Budapest teljes beépített területét villannyal, vízzel és egyes továbbra is külterjesként megmaradó családi házas területek kivételével, csatornával el kell látni. A jelentős ipari területek vízellátásához 473