„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)

A Terv 188 olyan üzemet jelöl meg, amelyek fenntartása mai helyükön városrendezési és gazdasági szempontból indokolatlan, vagy egészségügyi szempontból helytelen. Ezek épületértéke kereken 850 millió forintra tehető, ez a budapesti iparüzemek összes épületértékének mintegy 16%-a. Ezeket, mindenkor a népgazdasági tervek adta lehetőségen belül és sorrendben, itt fel kell számolni, illetve a fővárosból az ország egyéb vidékeire kell áttelepíteni. A Terv szerint a különböző bánya-, ipari- és raktározási területek e ma felhasznált 3300 hektár területtel szemben összesen kb. 3600 hektár területet foglalnak el Budapesten. (Ennek kb. 1/3-a raktározás céljára szolgál). A Terv Budapest környékén kizárólag a helyi igényeket kielégítő szolgáltató jellegű ipar és a természeti kincseket feltáró bányák számára jelöl kijelentéktelen nagyságú újabb területet. 5./ A város új zöldterületi rendszere a város levegőjének tisztaságát, a város szerkezeti tagolását, a lakosság üdülését és a városkép javítását, továbbá a friss levegőtömegeknek a budai oldalról a város belsejébe való behatolását, és a pesti oldalon a városnak a levegőszennyeződéstől való védelmét hivatott biztosítani. Ennek megfelelően az eddigi 544 hektár nyilvános parkterület kb. 1000 hektárra, az eddigi 802 hektár sportterület nagyobb sportligetek létesítése révén mintegy 1700 hektárra, a 3448 hektár erdőterület, további erdősítéssel, kereken 6600 hektárra emelkedik. A város levegőjének javításához, a javasolt területi változtatásokon túlmenően, a város fűtésének korszerűsítése, a zavaró hatású iparüzemek technológiájának megváltoztatása, ill. a zavaró üzemek áttelepítése szükséges. Budapest és környéke különleges természeti adottságainak megfelelően a Terv a gyógyfürdők környékét fürdőparkokká, a Duna-partok erre alkalmas szakaszait vízi üdülőterületté, a pilisi hegyvidék erre alkalmas tájait hegyvidéki üdülőterületekké jelöli ki. 6./ Közlekedési hálózat vonatkozásában: a./ a várható jelentősen megnövekedő közúti forgalom igényeinek megfelelően a Terv a meglévő főútvonalhálózat kiegészítését és korszerűsítését irányozza elő. A mai országos főközlekedési úthálózat budapesti jelenlegi bevezető szakaszai helyett új — a létesítendő országos gyorsforgalmi úthálózathoz csatlakozó — keresztezésmentes bevezető útszakaszokat kell létesíteni; ezeket a Hungária krt. vonalában és a Dunán a déli összekötő vasúti híd mellett létesítendő közúti hídon át kell 472