„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - A Vár és a Vigadó sorsa az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1959. július 21.)
az épületek alatt jól kiépült alagútrendszer, védelmi rendszer van. Ez vetette fel azt a gondolatot, hogy jó lenne a legfelsőbb kormányzati szerveket ide vinni, mert ilyen módon az alsó építménynek is célt lehet adni. A szakértők most állapítják meg, milyen a sugárvédelem a sziklánál, mert az építkezés miatt a sziklát egyes helyeken vékonyítani kellene, ami a Belügyminisztérium szerint gyengítené a sugárveszély elhárítását. Ha a Vár kizárólagosan kulturális központként jön számításba, akkor persze az alsó építményeket raktár, vagy egyéb célra fel lehet használni, de más rendeltetéséről le kellene mondani. Javasolom, hogy a határozati javaslat első pontjánál, ahol a végleges program kialakításával foglalkoznak, a felelősök közé vegyük be a Belügyminisztériumot is. Ami az ütemezést illeti, azt hiszem, Kállai elvtárs megnyugodna abban is, hogy ez alatt a 8 év alatt sorba adnák át rendeltetésüknek az elkészült egyes épületrészeket. Ezek külön-külön is elkészíthetők. Legjobban elkészíthető az Ybl-szárny, ahová a Széchenyi Könyvtár kerülne. Ezt már 1963-ra be lehetne fejezni. A legkésőbb elkészülő rész pedig az „A" szárny lenne. Legsürgősebb persze az állagvédelem és ha a programban végleges állásfoglalás lesz, akkor ezt 1961—62-ig be lehet fejezni. Amíg ez nincs befejezve, addig belső kialakításra csak annyit szánnánk, ami lehetővé teszi, hogy leghamarabb az „F" szárny kerüljön üzembe. Somogyi Miklós elvtárs 272 : Először is az ütem kérdéséhez kívánok hozzászólni. Azzal egyetértek, amit Trautmann elvtárs mond, de azt, amit Apró elvtárs Budapest kommunális szükségleteinek kielégítéséről mondott, nagyon komolynak tartom. Elég sok bajunk van a vízellátással és nem biztos, hogy a közvélemény egyetértésével találkozna, ha ezek helyett a feladatok helyett nagyobb ütemben építenénk a Palotát, vagy más olyan épületet, melyek nagymennyiségű építőanyagot és munkaerőt kötnek le. [...] A szálló gondolatát én nagy örömmel üdvözlöm. Nem túl messze vannak oda a fürdők és ez is figyelembe veendő szempont. Már sokszor gondoltam arra, nem bűn-e, hogy mi Budapest fürdőváros jellegét nem használjuk ki kellőképpen. Akármilyen célt is fog szolgálni az épület, nekünk mozgólépcsővel kell megoldani a közlekedést. Azt hiszem, ott szállodát építeni feltétlenül célszerű és helyes. Az ütemet illetően azt hiszem, Apró elvtárs se tiltakozna az ellen, ha azt mondanánk, hogy az egész építkezés befejezését 15 évre vegyük programba. Jobb, ha 15 272 A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. 459
