„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - A Magyar Közigazgatástudományi Intézet emlékirata Nagy-Budapest megszervezéséről (1941. április 12.)

Ha kifogást akarunk emelni, esetleg Vecsés és Rákoscsaba bekapcsolását kívánhatjuk még. Utoljára hagytuk a legfontosabbat, a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsának területi hatáskörét. Erről a 33/1938. B. M. számú rendelet intézkedik és a következő városokra és községekre terjeszti ki: Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest; Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár, Vecsés. Mivel itt már műszaki városrendezési és Nagy-Budapest kialakításával kapcsolatos gondolatok is merültek fel — sőt éppen ez volt a cél—mindenesetre a továbbiak során kell, hogy ez a megállapítás a mi vizsgálódásainknak is alapjául szolgáljon. A kérdés lényege az, hogy az egységes fejlődő város, Nagy-Budapest, meddig terjed ki, vagyis, hogy a környék meddig város és hol kezdődik a falu? Ezen a ponton fogjuk megtalálni Nagy-Budapest határát, mely már az életben kialakult, és nekünk csak meg kell állapítanunk, észre kell vennünk, hogy hol húzódik. Tehát nem mesterséges új határbővítésről van szó, hanem csupán egy már megtörtént fejlődés konstatálásáról. E célból egyik legnagyobb segítségünk a műszaki városkép. [...] Műszaki szempontból vizsgálva, de a perifériális index szerint is, Nagy-Budapest területe nagyjából megegyeznék a Közmunkatanács területével, azzal a különbséggel, hogy északon Dunakeszi és Alag, délen pedig Dunaharaszti bekapcsolása is kívánatos. Annak meghatározásában, hogy mi város és mi nem az, a műszaki városképen kívül igen nagy segítségünkre van a lakosság foglalkozási megoszlása is. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, az 1930. évi népszámlálás foglalkozási adatai alapján a városi jelleg és az ipari foglalkozás nyomja rá a bélyegét a Közmunkatanács egész területére. Ezenkívül Budakeszi, Dunakeszi, Alag és Dunaharaszti tartozik még ebbe a csoportba, mely északon egészen Szentendréig húzódik fel. A metropolis vonzásának további jó mutatója az elővárosokba való nagy bevándorlás, a természetes szaporodást messze felülhaladó tényleges lélekszámnövekedés. [...] Az egyik leglényegesebb megállapításunk, hogy Pestkörnyék fejlődése sokkal rohamosabb, mint Budapesté. Az útburkolattal való ellátottság terén találjuk a legtöbb kívánnivalót. A városok közül Újpest, a községek közül pedig Pestújhely úthálózata a legjobb. Újpesten az utak 12%-a tartozik az első minőségi osztályba, 39,6%-a a másodikba, 15,1% a 44