„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VI. fejezet A VILÁG FIGYELMÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN - A Fővárosi Bíróság jelentése az „ellenforradalmi bűncselekményekkel" kapcsolatos ítélkezésről (1958. június 25.)
nácsai, amelyek 1957. július 3-án kezdték meg a többi büntetőtanács számára is példamutató ítélkezésüket. Ebben az időszakban — az 1957. év második felében — a kezdeti hibák helyett más irányú tévedések fordultak elő az ellenforradalmi bűncselekmények elbírálásánál, így osztályidegen, huligán, szokásos bűnözők személyekre nem mindig a törvény teljes szigorával sújtott le a bíróság. Fennmaradt még egy ideig a bizonytalankodás a megtévedtség értékelésénél. Minősítési hiba volt néhányszor izgatás megállapítása olyan esetekben, amikor az elkövető magatartása, cselekményei az államrend elleni szervezkedésben való részvétel tényállását kimerítették. Akadt néhány megalkuvó ítélet is, amelyben a bíróság — felmentés vagy a Btá. 56.§-án alapuló megszüntetés helyett — az előzetes letartóztatásban töltött idővel azonos tartalmú börtönbüntetést szabott ki, amit az előzetes fogsággal kitöltöttnek vett. [...] A Fővárosi Bíróság népbírósági és rendes büntetőtanácsai azonban már a múlt év november havától kezdődően — tehát a párthatározat előtt is — igyekeztek mind az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, mind az izgatás megítélése terén a büntetéskiszabás körében éles különbséget tenni egyfelől a tudatos ellenforradalmárok, huligánok, megrögzött bűnözők, másfelől a megtévedt dolgozók között. Az előbbiekkel szemben általában a kérlelhetetlen szigor és a megtorlás elve, a megtévedt dolgozók javára pedig a törvényben megengedett enyhítéssel az átnevelést célzó büntetéskiszabás jutott kifejezésre. Ez tükrözik vissza a mellékelt statisztikai táblák adataiból is, amelyek szerint az 1958. év első négy hónapjában az államrend elleni szervezkedés miatt elítélteknek 41,4%-a, tehát már csak a kisebbik fele kapott 5 éven felüli börtönbüntetést (szemben az 1957. év átlagos 57-60%-ával ). Viszont az izgatás miatt elítélteknek 60,4%-a kapott 1 évi vagy ennél súlyosabb börtönbüntetést folyó év január-május hónapjaiban (az 1957. év második felében ez az arányszám 53-54% volt). Ez arra mutat, hogy a folyó évben kerültek bíróság elé az ellenforradalommal közvetlen összefüggésben elkövetett súlyosabb izgatási cselekmények [.. .] 264 Budapest, 1958. június 25. elnökhelyettes 264 Az 1956 utáni megtorlás mechanizmusára újabban Id.: Huszár Tibor - Szabó János (szerk.): Restauráció vagy kiigazítás? A kádári represszió intézményesülése 1956-1962. Bp., 1999. 443
