„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VI. fejezet A VILÁG FIGYELMÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN - A Fővárosi Bíróság jelentése az „ellenforradalmi bűncselekményekkel" kapcsolatos ítélkezésről (1958. június 25.)

Ilyen körülmények között az 1957. év első negyedében az ellenforradalmi bűncselekmények tekintetében Ítélkezési gyakorlatról még nem lehet beszélni. Ez volt a helyzet 1957. március l-ig. 1957. február 15-én országos bírói értekezlet volt az igazságügyminisztériumban. Február 26-án hozta meg a MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága határozatát az időszerű kérdésekről és feladatokról. Ez a bíróságok számára is nagy jelentőségű határozat elősegítette az októberi események jellegének megítélése tekintetében a kétkedők tisztánlátását, felhívta a figyelmet az igazságügyi kérdések, különösen az ellenforradalmi bűncselekmények gyors elbírálása fontosságára. Ilyen előzmények után került sor március 1 -jén — az igazságügyminiszter személyes részvételével — a fővárosi bírák értekezletére. Ennek az értekezletnek a jelentősége és eredménye abban foglalható össze, hogy felszínre hozta és a helyes irányba tisztázta mindazokat a téves nézeteket, amelyek az ellenforradalom hatására terjedtek el, és amelyekről előbb már említést tettünk. Az értekezleten kapott eszmei erősítéssel láthattak hozzá a bírák a most már egyre nagyobb számban érkező ellenforradalmi bűnügyek elintézéséhez. A mellékelt statisztikai táblák adataiból látható, hogy az államrend elleni szervezkedés és izgatás miatt elítéltek száma 1957. április 1-től kezdődően negyedévről-negyedévre szinte ugrásszerűen emelkedett, és a büntetéskiszabás is egyre szigorúbbá vált. így az államrend elleni szervezkedés miatt elítélteknek a második negyedévben 56,5%-a, a harmadik negyedévben 59,5%-a, az utolsó negyedben 57,6%-a kapott 5 éven felüli börtönbüntetést. (Az utolsó negyedév adatához meg kell jegyezni, hogy a Fővárosi Bíróság már november-december hónapokban egyre határozotabban vont határvonalat a tudatos ellenforradalmárok és a megtévedt dolgozók között.) Az izgatás miatt elítélteknek az 1957. év második negyedében 36,5%-a, a harmadik negyedévben 54%-a, az év utolsó három hónapjában pedig 52,8%-a kapott 1 évi, illetőleg ennél súlyosabb börtönbüntetést. A fegyverrejtegetők büntetése 1957 első felében így alakult: 2-5 évi börtönt kapott az első negyedben 11, a második negyedben 1, 5-10 évi börtönt az első negyedben 5, a második negyedben 24, 10 éven felüli börtönbüntetést kapott a második negyedévben 3 személy, ilyen súlyos büntetés kiszabására viszont az első negyedévben nem is került sor. Az 1957. év második felében fegyverrejtegetési ügyek már csak szórványosan fordultak elő a Fővárosi Bíróságnál. Természetesen az ítélkezés megjavulása nem következett be egy értekezlet megtartásával egyik napról a másikra. 441