„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Budapest városfejlesztési programja (1940 október)

Városszépítés [...] Egységes városképek művészi kialakítását kívánó helyek a következők: 1. A Vár és a Várhegy oldala, az utóbbinak különösen a Duna felé eső része. 2. A Duna mindkét partja az Óbudai hid

1

3 és az Összekötő vasúti híd között. Ide tartoznak a budai oldalon; az Óbudai hídfő környéke; a Császár- és Szent Lukács fürdő és környéke, beleértve a mögöttük lévő tavat és hegyoldalt; a Batthyány tér; a Széchenyi-Lánchíd hídfője (Clark Ádám tér); az Erzsébet híd hídfője (a Tabán rendezése keretében oldandó meg); az állandó kiállítás és a Nemzeti Stadion számára kiszemelt terület, esetleg mindkét intézménynek itt elhelyezésével. A pesti oldalon: az Óbudai hídfő környéke; a Szent István park; a Ferenc József tér

14

; a Vigadó tér; az Erzsébet híd hídfője, a Fővám tér. 3. A Szabadság tértől — a Bálvány utcán,'

5 az Erzsébet téren - a Bécsi utcán - a Szervita téren - a Petőfi Sándor utcán - a Ferenciek terén - az Egyetem utcán - a Kecskeméti utcán - a Kálvin térig vezető és talán Várostengelynek vagy Városmagnak nevezhető útvonal. Itt természetesen nem az egész útvonal egységes beépítésére gondolunk, hanem csak arra, hogy ez az útvonal mindig egységként lebegjen a szemünk előtt. Ez az út, már megállapított forgalmi jelentőségén kívül, a Belváros reprezentatív útjaként jelentkezik. Elindul a Szabadság térből (amely lesüllyesztendő volna) a kiszélesítendő Bálvány utcán; ennek közepén a Zrínyi utcának a Szent István tértől idáig a már megállapított kiszélesítésével a Szent István Bazilika képe most már innen teljesen kibontakozik, és természetessé válik az az elhelyezés, amely egyházilag megfelelő és a homlokzatot a város és a Duna felé fordítja: eléri egyik legszebb terünket, amely akár beépítetlenné téve, akár a most szóban lévő útvonal felé középülettel (esetleg új Nemzeti Színházzal) beépítve mindig dísze lesz a városnak; majd eljut a Szervita téri templom mellett a Petőfi Sándor utcába, ahova a Főposta épületének helyére már megállapított tér közvetítésével a Központi Városháza műemléki része is erre az útvonalra fog nyílni; következik a Kossuth Lajos utca és az Eskü út keresztezése után a Ferenciek temploma, az Egyetemi Könyvtár, az Egyetemi templom és a fenntartandónak mondott 13 Építése 1939-ben kezdődött. A kormány 1940 februárjában döntött arról, hogy Árpád fejedelemről nevezi el. 14 1946- Roosevelt tér 15 Október 6. utca 39