„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Budapest városfejlesztési programja (1940 október)

hogy a Városliget, mint a pesti oldal északi részének egyetlen parkja és a Széchenyi gyógyfürdőnek fürdőparkja, eredeti rendeltetését mielőbb visszakapja. [...] Forgalmi úthálózat [...] Budapest az egész ország főúthálózatának gócpontja, az országos és méginkább a nemzetközi forgalomban azonban nemcsak mint cél, vagy kiindulópont szerepel, hanem jelentős átmenő forgalma is van. Tisztán közlekedési szempontból talán kívánatos volna, hogy ez az átmenő forgalom elkerülje a város belső, forgalomtól úgyis túlterhelt részeit, viszont a város építészeti és természeti szépségeinek idegenforgalmunk javára való propagandisztikus kihasználása érdekében az átmenő személyforgalomnak a város magván való keresztülvezetéséről megfelelő módon gondoskodnunk kell. Budapest abban a kedvező helyzetben van, hogy kellő rendezés és átalakítás után két olyan útvonalra tehet szert, amelyet a belső forgalom keresztezésekkel egyáltalán nem és betorkolásokkal is kevésbé zavar, és emellett az útvonal a város szépségeinek érvényrejuttatására minden más útvonalnál alkalmasabbnak tekinthető. A két útvonal: a Duna két partja. Budapest legfontosabb útproblémája tehát a Duna két partjának a főváros úthálózata bázisává tétele és fő forgalmi utakként való kialakítása. Ez csak az alsó Duna-partoknak is az úthálózatba való bevonásával történhet. Az alsó Duna-partok emelését azonban város szépítési szempontból ellenezzük, és inkább elviselendőnek tartjuk, hogy a csak igen ritkán előforduló magas vízállás esetén a forgalom itt rövid ideig szüneteljen. A Duna-partok forgalmi kihasználására annál is inkább szükség van, mert a beljebb fekvő fő forgalmi utak a mai gyorsforgalmi követeléseknek már nem felelnek meg. Észak-déli irányú átvezető vonalak a pesti oldalon a Váci-út - Soroksári út és a Váci út - Üllői út. Mindegyik útvonal két külső szakaszát a legsűrűbb városrészek túlterhelt és kanyargós útjai kötik össze. A budai oldalon még rosszabb a helyzet az északról belépő Szentendrei út és Bécsi út és a délen belépő Fehérvári út és Balatoni út összekapcsolása tekintetében. A pesti oldal teljes kialakultsága és a budai oldal terepviszonyai gyökeres javítást ezen a téren alig engednek meg. [...] 38