„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Budapest városfejlesztési programja (1940 október)
gyógyfürdővé fejlesztése ezért elsősorban egy körülbelül 400 ágyas fürdőkórház felállítását teszi elengedhetetlenül kívánatossá, mely szociális szempontból is nélkülözhetetlen egy modern fürdőhelyen, még inkább, ha az egy ország fővárosának területén és tulajdonában van." [...] Be nem építésre szánt terület [...] Ligetek, közkertek (parkok) de még kisebb zöldfelületek tekintetében is éppen a legsűrűbb városrészekben a minimális szükséglet sincsen kielégítve. Különösen a pesti oldalon kell fokozott mértékben ligetekről és nagyobb közkertekről gondoskodni; nem kiránduló helyekül, hanem kisebb félórás, vagy egyórás séták céljára kell, hogy szolgáljanak. Méreteik egy- másfél km-re veendők. Megközelítésük túlnyomó részben gyalogszerrel történvén, az erre fordítandó idő tehát ne legyen több egynegyed óránál. Ez azt jelenti, hogy a város bármely pontjától egy- másfél km távolságra ilyen ligetnek, vagy nagyobb parknak kellene lennie, vagyis ezek egymástól való távolsága légvonalban ne haladja meg a kettő, kettő és fél km-t. E követelésnek a pesti oldalon még a külterületre nézve is csak úgy lehet megközelítőleg eleget tenni, ha a jövőben felszabaduló összes nagyobb területeket, aminők az üzemen kívül helyezett agyagbánya területek, a felhagyandó temetők, mind felhasználjuk erre a célra. Különösen célszerű külső nagyobb zöldfelületeknek kertsávok útján a város belső részeivel való összekötése, valamint különálló ligetek és közkertek összekapcsolása. Ilyen kertsávokul különösen a következők kínálkoznak: A Gellérthegy északi oldalán lévő, illetve tervezett park összekötése a tabáni és németvölgyi temetőkkel; a Döbreneti téri parknak a Tabánon át a Horváth kert 10 , Vérmező, Városmajor és Vízivárosi temetők területén létesítendő parkokkal és a Budakeszi úti sétaúton át a fővárosi erdővel való összekapcsolása; a Hármashatárhegyi erdőség bevezetése a Mátyáshegyen és Kiscellen át a Bécsi útra. A pesti oldalon különös jelentősége volna a határ mentén már évtizedek óta tervezett 100 öl széles erdősáv létesítésének, illetve továbbfejlesztésének. E célra az északkeleti határ mentén levő településekre való tekintettel a Rákospatak völgyét tartjuk alkalmasnak, s ezért az itt tervezett 70 m széles parksáv gondolatát feltétlenül fenntartandónak véljük. 10 Az Alagút utca - Krisztina körút - Attila út közében elterülő park (Haydn park) 36
