„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)
lért-hegy sziklatömbje Budapest egyik legdekoratívabb jellegzetessége. Ugyanilyen tájképi jelentőségű a Várhegy is. A rajta elhelyezett épületek szerencsés elosztása, a királyi palota egységes tömege páratlan hangsúlyt ad a pesti oldalról táruló kilátásnak. A Várhegytől északra pedig a Rózsadomb kertes, lombos vidéke ellensúlyozza a dunai épületsorokat. A Duna általában 300 méternél szélesebb sávja a két városrészt elválasztja ugyan,de a város tájképi egységét nem bontja meg, hanem inkább kiemeli mindkét oldal jellegzetességeit. Budapest, mint város, minden jellegzetességével ebből a dunai látképből alakul. [...] A két különböző jellegű városrész szerves egységbe kapcsolását a jó ritmusban elhelyezett hidak is elősegítik. A Duna-hidak elhelyezését ezért, városkép szempontjából is, azok kialakult eredeti elrendezésében kell fenntartani. Az elpusztult hidak újjáépítésénél azonban a főváros távlati képe és a partról szemlélhető dunai városkép szempontjából is megfelelő formai és szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni. A hidaknak eredeti elrendezésében való megtartására vonatkozó követelmény nem érinti az Erzsébet híd városrendezési okokból esetleg északabbra történő újjáépítését, de kizárja az új híd létesítését a Margit híd és a Lánchíd között, ahol a Duna szabad vízfelülete, az Országház és a szemközti Várhegy által kialakult városkép zavartalan fenntartása kívánatos. Ezért az ostrom alatt elpusztított hidak helyreállítása után az ideiglenes kényszermegoldásként épített Kossuth hidat a jövőben lebontani szükséges. 177 A fővárost keresztülszelő Duna domináns helyzetéből következik, hogy a helyes elvek szerint keresztülvitt városrendezésnek a Duna-partok építészi kihangsúlyozására kell törekedni, kihasználva a budai hegyek hátterét és a pesti síkság ellentétét, nemkülönben a hidakkal megszabott tagozódást, és ezért a partokra kerülő építményeket összhangba kell hozni nemcsak egymással, hanem környezetük már meglévő hangsúlyos elemeivel és az átellenes oldal tömeghatásaival is. A Duna-partokon alkalmazkodó beépítési módnak a partok vonalát architektonikusan ki kell hangsúlyoznia, ami helyenként szabadon álló épületek tömegeinek ritmikus elhelyezésével is biztosítható, úgy azonban, hogy a szabadon álló beépítésű sáv ne bontsa meg az összefüggően beépített területek között az építészeti kapcsolatot. 177 A Kossuth híd az Országház déli oldalánál hidalta át a Dunát. Lebontására 1960-1963 között került sor. 329