„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Az új fővárosi törvény előkészítésére kiküldött különbizottság jelentése (1947 május)
el. A második biztosítja, hogy a főváros kormányrendelettel közfeladattal nem terhelhető meg. A harmadik pedig azt biztosítja, hogy a fővárosra pénzügyileg teljesíthetetlen feladatok rá ne zúdulhassanak. A főváros a közfeladatokat hatóságai, hivatalai, közegei, karhatalmi szervei, intézetei, üzemei és vállalatai útján végzi; állami karhatalmi szerveket is igénybe vehet. [...] A magánjogkört és közfeladatoknak magánjogkörben ellátását a főváros szervei közigazgatási jogorvoslatok kizárásával végezzék. A magánjogkör gyakorlásában a hivatali szervek az állam vagyonjogi felügyeletének — nagyobb jelentőségű ügyekben a határozatok jóváhagyásának — alá lehetnek vetve, fegyelmi felelőséggel pedig tartozzanak. A főváros magánjogi személy is. Mint ilyen igényt tart arra, hogy, eltekintve magánjogkörének közjogi személyiségével való összeforrottságából kifolyólag megokolható közhatalmi korlátozásától (ilyen a kormányhatósági vagyoni felügyelet), ugyanazzal a szabadsággal cselekedhessek, mint más magánjogi személy. Ennek pedig elsősorban abban kell kifejezésre jutnia, hogy magánjogi elhatározásai közigazgatási jogorvoslattal megtámadhatók ne legyenek. Ha az állam közfeladatokat a fővárossal kíván végeztetni, azokkal magát a fővárost bízza meg és nem ennek szerveit. A főváros közigazgatásába állami szervet beiktatni nem lehet. A közigazgatási szervezet világos, szerkezete megkívánja, hogy minden szervnek csak egy ura legyen. A helyi közigazgatásban ma önálló, saját és átruházott hatáskör kettőssége maga után vonja kölcsönösen a helyi közigazgatás vezető szerveinek kettős jogi helyzetét a kormánnyal szemben, ami ezeket a szerveket könnyen konfliktusokba keverheti. Még szorosabb kötelék keletkezik a helyi közületek és a kormány között, ha a helyi közületek alkalmazottait a kormány közvetlenül veszi igénybe állami szervként; ilyen az állami anyakönyvvezetőként eljáró önkormányzati tisztviselő. A saját és átruházott hatáskörének megkülönböztetését a bizottság elejtette, amikor a feladatai között különbséget nem tesz; természetesen még 319
