„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Budapest városfejlesztési programja (1940 október)
ügyi és szociális: mindenkinek módot kell nyújtani, hogy anyagi viszonyaihoz mérten egészségesen lakjék; az utóbbi irányzat jelszava várospénzügyi: a már meglévő közműberendezések felhasználása. E jelszavak értékelésével, vagy közülök való választással nem intézhető el a kérdés, már azért sem, mert egyik jelszó helytállósága sem cáfolható. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan telepítési politikát kell folytatnunk, amely a külterjes településnél a város pénzügyi, a belterjes településnél az egészségügyi és a szociális követeléseket is megvalósítja. A külterjes családi házas település egészségügyi követelései: a telek jó levegőjű fekvése és a vízmentes talaj; szociális követelései: a telek kis mérete és a ház jellegének megfelelő könnyebb építési feltételek s könnyebb és következésképpen olcsóbb közművi berendezések; várospénzügyi követelése: a közművi terheknek a közvetlen érdekeltség mértékében a telektulajdonosok részéről való viselése és a város közönségének mentesítése közműveknek és közforgalmi berendezéseknek idő előtt, vagyis a kellő rentabilitás biztosítottsága nélkül való létrehozatalától; az utóbbi érdekében arra kell törekedni, hogy a családi házas települések elsősorban olyan területeken keletkezzenek, amely közművekkel és közforgalmi berendezésekkel már el vannak látva, vagy amely területek felé a már meglévő közmű- és közfogalmi hálózatok szervesen tovább fejleszthetők. A belterjes településnek, a belső városrészek újjáépítésének várospénzügyi problémája nincs, mert e területek közműhálózatokkal túlnyomóan el vannak látva, és nagyrészük számára a közforgalmi eszközök is többé-kevésbé megközelíthetők, ahol pedig ezek a berendezések mégis hiányoznának, ott e területek beépíthetőségének legalacsonyabb fokú intenzitása is biztosítja rentábilis bevezethetőségüket. Egészségügyi és egyben légoltalmi követelés is azonban a belső városrészek újjáépítésénél az úgynevezett fellazítás, vagyis a beépítési intenzitásának úgy síkban — a beépítetlen területek nagyobbításával —, mint magasságban — az emeletsoroknak és a külső magasságoknak egyaránt kisebbítésével — való csökkentése. Szociális követelésként, többlakásos bérházakról lévén szó, itt nem jelentkezik más, mint technikai újításoknak megengedése olcsóbb lakásbérek elérhetésére. A belső városrészek újjáépítésének közgazdasági jelentősége is van. Tudjuk, hogy az épületek élettartama messze túlmegy azon az időhatáron, amelyet elméletileg szoktak számukra megállapítani, különösen, ha az épületeket alaposan tatarozzák, vagy átalakítják. Tudjuk azt is, hogy az építőipar számos iparágat foglalkoztat s így sorsa a városi lakosság széles rétegeit érinti; virágzása, vagy pangása az egész gazdasági életre kedvezően, illetve kedvezőtlenül kihat. Ha tehát az építőiparnak is 30