„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Marcell Gyula: Budapest lakosságának életharca ötszáz tanuló étrendjében (1945 december)

Vacsorák száma A vacsora a két nap átlagában Csak leves 59 Üres főzelék 123 Burgonyásétel 119 Kukorica kása 43 Tésztaféle 68 Húsétel 25 Kenyér üresen és megkenve 65 Tej, kávé, tea 9 Tojásétel 3 Alma, sülttök 8 Együtt 522 Nem vacsorázott 15 Összesen 537 Majdnem mindannyian vacsoráztak és csupán 2,9%-a jegyezte be, hogy nem eszik estére semmit. Némelyiküknél az ebéd olvad egybe a vacsorával. Az üres főzelékek állnak első helyen: amennyiben 123 növendéknek ez volt a vacsorája. Közülük 38-an levest is ettek előtte. Gyomortöltő vacsora ez, amelyben nem sok a tápérték. Levest evett egymagába, vagy más étel előtt a tanulók közül 165, vagyis az összesnek egyharmada. Vacsorára a kelkáposzta és káposzta volt leggyakrabban soron a főzelékek közül. A burgonyásételek csoportjából legkedveltebb volt a paprikáskrumpli, ez a zsíros, paprikás-hagymás étel. De sok helyen csak héjában főtt, vagy sült krumpli került asztalra. A tésztafélék legtöbbje déli maradék volt. A húsételek száma sem sok, 25 az 522 közül (4,8%). Egyszerűen kenyeret vacsoráztak 15-en, ötvenen pedig megkent lekváros, zsíros, sajtos, túrós, szójakolbászos kenyeretjegyeztek fel a kérdőívre. Tej, tojásétel nem sok szerepelt a vacsorák között. A vacsorák egyszerűbbek az ebédeknél, kevesebb fogással és igen sokszor a délről maradt étel került csupán az asztalra. Még egy szempont az, amely figyelmet érdemel: az egész nap összes ételét tekintve, vajon hány helyen fordulnak elő az értékesebb, nemesebb élelmianyagok? E tekintetben álljon tájékoztatásul a következő tábla: 292