„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Budapest városfejlesztési programja (1940 október)

Budapest városfejlesztési programja 1940 október Telepítési politika [...] Budapest 20.000 hektárt tevő területén eddig valamivel több mint egymillió ember telepedett le, ugyanakkor körülbelül félmillió ember él összefüggő tömegben a környéki városokban és falvakban. Budapest lakossága általában — Óbuda és Kőbánya kivételével— Pest és Budának a Dunánál találkozó központjából kisugározva, úgy helyezkedett el, hogy az egész területnek körülbelül egyhatod részén lakik a lakosság kétharmad része, míg a maradék egyharmad rész a terület öthatod részén települt meg elszórva, váltakozó sűrűségben. Az érvényben lévő Építésügyi Szabályzatban lefektetett beépítési módok alkalmazása mellett a főváros területén mintegy öt és fél millió ember nyerhetne elhelyezést. Az első következtetés, amelyet e tényekből le kell vonnunk, az, hogy sokkal nagyobb lakossággal, mint amilyent ma találunk Budapesten, a jövőben sem kell számolnunk. Természetes szaporodás útján a főváros lakossága nem növekszik; mint növelő tényező tehát csak a bevándorlás marad. Ha már most figyelembe vesszük a közgazdasági, szociális és honvédelmi szempontból folytatott decentralizációs országos telepítési politikát, amelyet nem lehet múló jelenségnek tekinteni és azt, hogy az ország területének minden növekedése egyben életképes vidéki városok visszaszállását és újraéledését jelenti, aligha számolhatunk már az ország szíve felé irányuló nagyobb vándorlási folyamattal. Inkább talán arról lehet szó, hogy a települési és egyéb életfeltételeknek közelebb jutásával a főváros és környéke között élénkebb vándorlási mozgalom alakulhat ki, éspedig inkább a fővárosba való visszavándorlás útján. De ebben az esetben sem kell számolnunk olyan lakos-sza7 Budapest átfogó városfejlesztési programjának kidolgozását Harrer Ferenc 1932-ben kezdeményezte, és a Törvényhatósági Bizottság általa vezetett különbizottsága végezte el. A városrendezésiről és építésügyről megalkotott 1937:VI. te. időközben valamennyi város számára kötelezővé tette városfejlesztési terv készítését. A Harrer-féle bizottság által készített munkálatot a közgyűlés 1940 októberében fogadta el városfejlesztési tervként. 28