„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Dokumentumok a csepeli Weiss Manfréd-művek sorsáról 1944-1945-ben

ben elfogták, részben pedig bujdosásra kényszerítették. Az elfogottakat testileg is súlyosan bántalmazták és külföldi gyűjtőtáborokba vitték. Ilyen körülmények között kötötték a család tagjai, kik a vállalat összes részvényeinek tulajdonosai voltak, egy 25 évre szóló kezelési szerződést egy német érdekeltséggel, amely szerződésben a részvények tulajdonjogát a maguk számára fenntartották. Ez alapon vette birtokba a gyárat a német érdekeltség és tette lehetővé a család tagjainak, hogy a semleges külföldre meneküljenek.

12 A részvénytársaság vezetősége a németek ama szándékát, hogy új igazgatóság választásával a vállalatok vezetését jogilag is teljesen kézbe vegye, meghiúsult azáltal, hogy a novemberben tartott közgyűlés jegyzőkönyvét a cégbíróságnál nem mutatta be. Ennek következtében vált lehetővé, hogy Budapest felszabadítása után a régi igazgatóság működését újból megkezdhesse. A kezelési megállapodás mindenesetre járt annyi eredménnyel, hogy a német érdekeltség megakadályozta, hogy a csepeli gyárak berendezéseinek egyes részei különböző német érdekeltségek által széjjelhordassanak, amire a szándék Wienerneustadt és Steyr részéről már erősen megnyilvánult. Sikerült azonban a német érdekeltség útján az acél- és fémmüvek felrobbantását és gépeinek elhurcolását megakadályozni. Az igazgatóság tagjai a május 19-én létrejött kezelési szerződés megkötéséről előzetesen semmit sem tudtak, s erről az igazgatóság elnöke csak június folyamán szerzett tudomást, a szerződést magát pedig júliusban kapta először kézhez. A kényszer hatása alatt létrejött kezelési szerződés storníroztatott, s ezt a kormánynak be is jelentettük. Az elhurcolt részvények megsemmisítése iránt az eljárás folyamatban van. Az igazgatóság és üzemi bizottság a közölteket egyhangúlag helyeslőleg tudomásul veszi. 123 A csepeli nagyvállalat 1944-ben a cégalapító Weiss Manfréd örökösei: ifj. Chorin Ferenc, Mauthner Ferenc, báró Kornfeld Móric és báró Weiss Jenő családjainak tulajdonát képezte. Az ún. rokoni csoport nevében Chorin 1944. máj. 17-én aláírt egy szerződést az SS magyarországi gazdasági meghatalmazottjával, amelynek értelmében a Weiss Manfréd Műveket és a családok érdekeltségébe tartozó egyéb vállalatokat 25 évi „bizalmi vagyonkezelésre" átadják az SS-nek. A családtagok ennek fejében Svájcba, ill. Portugáliába távozhattak. 273