„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után

A közölt adatok tanúsága szerint Budapest népessége 1945. március 25-e óta havonta átlag kerekszámban 24.500 lélekkel gyarapodott és július végére elérte a 930.000főt. (Ez a szám körülbelül megfelel az 1920. évi népszámlálás idején talált népszámnak, amikor is Budapest lakossága 928.926 lélek volt.) A gyarapodás négy hónap alatt 98.078 lakos; de 1945 nyarán a városnak még mindig több százezer lakója hiányzott. Elszomorító, ha arra gondolunk, hogy a háború előtt tapasztalt békebeli fejlődés alapján 1945. év közepén Budapest népessége 1.254.404 lélek lett volna (az 1945. év közepére kiszámított népesség); ezzel szemben június végén a város lakossága mindössze 907.774polgári személyből állott. Az 1945. évi júniusi lélekszám tehát 3 és fél százezerrel alacsonyabb, mint amennyit normális fejlődés alapján évekkel ezelőtt vártunk. A visszavándorlás folytán a férfiak száma (mely a márciusi népösszeírás idején 333.426 főt képviselt) erőteljesebben növekedett, mint a nőké. Míg az év márciusában 1000 férfira 1.498 nő esett, július végén már lényegesen kevesebb, 1395 volt az arány. A szóban forgó négy hónap alatt a férfiak száma 55.324-el, a nőké pedig 42.754-el gyarapodott. [...] Városi Szemle, XXXI. (1945) 2. szám. 138-143. p. 260