„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után

499.374 volt a nők száma Budapesten, így a normálistól eltérőleg 1000 férfira 1.498 nő esett. A nemek 1941. évi arányszáma alapján következtetni lehet arra a férfiszámra (434.954), amely normális körülmények között az 1945. évi március 25-i összeírás idején itt talált nőkhöz tartozott volna. A márciusi népösszeírás idején tényleg itt talált férfiak száma és a fenti alapon kiszámított szám közötti különbözet 101.532 . A deportáltak számáról nincsenek adataink. Tény azonban az, hogy az izraelita vallásúaknak az 1941. évi népszámlálás idején Budapesten talált 184.453 főnyi létszámával szemben az 1945 március 25-i népösszeírás idején mindössze 86.910 volt a létszáma, s így a csökkenés közel 100.000 lélek. Ezek a számadatok a Pesti Izraelita Hitközség részére végzett külön feldolgozás eredményeiből származnak. Figyelembe kell azonban venni egyrészről azt, hogy a deportáltak között nem csupán izraelita vallású lakosok szerepeltek, hanem olyanok is, akik keresztényeknek születtek, vagy életük folyamán kikeresztelkedtek, amellett számos, az ún. árjatörvények

100 alapján is kereszténynek minősülő ember került politikai okokból deportálásra. Viszont figyelembe veendő, hogy az utóbbi években sok izraelita vallású egyén keresztelkedett ki, ami az izraelita vallásúak számának megfogyatkozásához szintén hozzájárult. Részben az 1944. áprilisában megkezdődött bombázások miatt, részben az ostromot megelőző zavaros állapotok között az ostromtól való félelmükben sokan visszatértek lakóhelyükre olyanok, akik a háború alatt a bőséges munkaalkalmak keresése, illetve kihasználása végett özönlöttek a fővárosba. Sokan költöztek a háború folyamán a visszacsatolt területekről is Budapestre; ezek a felszabadulás után nagyobb részben szintén visszavándoroltak eredeti lakóhelyükre. A bombázásoktól való félelmében 1944 áprilisától kezdve sok háztartási alkalmazott is visszatért falujába. [...] 100 Árják: a német fasizmus szóhasználatában az idegen vértől mentes északi germán faj, a világuralomra termett felsőbbrendű faj. Az itt használt értelemben: nem zsidó. A magyarországi zsidóellenes törvényhozás az 1939:IV. te, az ún. második zsidótörvény megszületésétől faji alapon állt. E törvény a hitfelekezetétől függetlenül zsidónak tekintette azokat, akiknek legalább az egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó volt. 1941-ben Budapesten a 184 ezer zsidó vallású mellett 62 ezer keresztény felekezetekhez tartozó lakos esett a faji elvet alkalmazó zsidóellenes törvények hatálya alá. 258