„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után

Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után 1945 [...] A rendőri bejelentő- és kijelentőszelvények több hónapi — sok százezer lapot kitevő — anyagának feldolgozása lehetővé tette annak megállapítását, hogy nagy tömegben átlag hány személy szerepel 100 bejelentő-, illetve kijelentőlapon. így sikerült olyan szorzószámot nyerni, amelynek alapján visszamenőleg is meg lehetett állapítani a régi rendőri bejelentésekből és kijelentésekből Budapestnek háború alatti vándormozgalmát. A szóban forgó szorzószámot csupán a magánlakásokból történt bejelentéseknél és kijelentéseknél használtuk, míg a szállodai lakók és háztartási alkalmazottak esetében — túlnyomó részben egyedülálló személyekről lévén szó — a személyek számát a bejelentések és kijelentések számaival azonosítottuk. A népesség állandóan változó számának nyilvántartása céljából, a rendőri bejelentésekből és kijelentésekből megállapított vándorlási különbözet mellett figyelembe kellett venni a város lakosságának természetes szaporodását is, és így a helybeli lakosok születési és halálozási számának különbözetét szintén belekalkuláltuk a lélekszám-megállapítás eredményeibe. A lélekszámadatokat a háborús állapotokra való tekintettel csupán a polgári népességre vonatkozólag számítottuk ki. Időpont A legutolsó két népszámlálás között mutatkozó lélekszám különbözet alapján A rendőri bejelentések és kijelentések, továbbá a születések és halálozások különbözete alapján Különbözet az utóbbi számítás javára Időpont kiszámított polgári népesség 1941. június 30. 1.145.641 1.141.874 - 3.767 1941. december 31. 1.154.073 1.202.496 + 48.423 1942. június 30. 1.162.504 1.226.498 + 63.994 255