„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

III. fejezet BUDAPEST, A „FRONTVÁROS" - Veesenmayer német birodalmi megbízott távirata Ribbentrop külügyminiszternek a budapesti zsidók deportálásának tervéről (1944. július 9.)

valóban gyakorlatilag tegnap este súrlódás mentesen befejeződött. Erre vonatkozó távirati értesítés megy. A következő napokban kell befejeződnie a keresztény zsidók kiválogatásának.

87 Jaross 15-20 000-re becsüli számukat. Ezután is hajlandó, a kormányzó ellenére is, kerülő úton Budapest további zsidótlanítását keresztülvinni.

88 Nagyobb nehézségek elkerülésére arra gondol, hogy először néhány lágerbe — valószínűleg az eddigi V. zónába — koncentrálja őket, és azután esetenként, ha 30-40 000 zsidó együtt van, átadja őket a birodalomba való elszállítására. Ha ez az eljárás jelentősen körülményesebb is és jelentékenyen több időt is vesz igénybe, ezzel mégis alapvetően biztosítva van az akció keresztülvitele, és én Jarosst minden eszközzel támogatni fogom, hogy terveit meggyorsítsa és lehetőleg súrlódás mentesen realizálni tudja. E célból javasolom, hogy Grell követségi tanácsos, aki az elmúlt hat hét alatt a követségen igen jól beledolgozta magát a zsidókérdésbe, kerüljön közelebbi kapcsolatba Jaross belügyminiszterrel, ami nem zárja ki, hogy természetesen mint eddig, Eichmann hivatalával

89 bizalommal együtt dolgozzék. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy pontos helyzetismeretem szerint továbbra sincs ok semmiféle aggodalomra. E hét folyamán a német követség a legidegesebb napokban is nyugodt pólusnak bizonyult. Ez különösen nem tévesztette el a hatását a magyarokra. Én minden további járulékos biztonsági intézkedést fölöslegesnek, sőt, elhibázottnak tartok, mivel csak a gyengeség jelének fogják értelmezni. A követség minden politikai szálat szorosan a kezében tart, és ezzel megvan a lehetősége minden eshetőséggel tisztán politikai síkon hatékonyan szembeszállni. 87 A Sztójay-konnány — a németek hozzájárulásával — ígéretet tett a katolikus egyház vezetőinek, hogy a budapesti zsidók elszállítása esetén a keresztény vallású zsidók ez alól mentesülnek, az országban maradhatnak. 88 A budapesti zsidóság deportálásának végrehajtása 1944 augusztus végéig napirenden volt, és csak Románia háborúból történt kiválása után utasította el véglegesen a magyar kormány. 89 Eichmann, Adolf (1906-1962) a német SS-hez tartozó Birodalmi Biztonsági Főhivatal azon részlegének vezetője, amely Európa-szerte szervezte a zsidók összegyűjtését és megsemmisítő táborokba szállítását. Személyesen irányította a magyarországi deportálásokat. A háború után álnéven Argentínában bujkált. Az izraeli titkosszolgálat 1960-ban elfogta. Jeruzsálemben bíróság elé állították, halálra ítélték és kivégezték. 231