„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Szabó Dezső: A falu Budapest (1935. április 13.)

útmutatások arra: melyek az egyén és a család egészségének feltételei, a védekezési módok a betegségek ellen, hogyan kell a gyermeket tehetségük irányában helyesen nevelni, milyen pályák, milyen fejlődési lehetőségek állanak előttük, hogyan szervezkedjenek gazdasági, kulturális érdekeik védelmére, melyek a gazdasági termelés legcélszerűbb modern formái, kik voltak a magyar szellem nagy alkotói és mit adtak stb., stb. A műhelyekben tanítanának — gyakorlati, tárgyi mutatásokkal — magyar népi bútor, ház és bútordíszítő, kapu és kerítés csináló, utcaszépítő, mindenféle időszaki népviseleti, hímzés és egyéb kézimunkai stb., stb művészeteket. Külön műterme, konyhája volna a főzésnek: ahol az egészséges, ízléses és takarékos főzésre tanítanák a jelentkezőket. Erre a magyar falunak igen nagy szüksége van. A táncteremben csak magyar táncok volnának lehetségesek. És itt megtanítanák a magyar faluk népét a magyar nép régi táncaira. A színpadon — talán néha színészek is — de leginkább a jelentkező falusiak adnának elő népszínműveket, népies játékokat, népi meséket, balladákat és a népköltészet egyéb termékeit. Ugyanitt tanítanák a magyar népi zenét s a Bartók-Kodály gyűjteményben megmentett népdalokat. A magyar falu kert adataiból megalkotott kertben tanítanák a magyar kert és falu díszítés művészetét játszóterein a magyar játékokat. A népkert népháza nem klebelsbergi nép-Dahlem,

3 nem szegedi tehénre feladott kő kombiné, nem felhővakaró ijesztések és nem is kaszárnyakolosszus volna. Hanem: különálló, aránylag kisebb falusi házak. De nem budapesti Lechnerek

4 stemplis magyarságával kotyvasztva. Hanem inkább: a régi somogyi és régi székely házak másolatai. Az összes helyiségek berendezése és díszítése is a népművészet alkotása legyen. De megint: nem valami német indítású pesti iskolában tanult turáni magyar németbelű magyarkodása — mint a hortobágyi csárda 3 Klebelsberg Kuno gróf (1875-1932), vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1920-as években — a Berlin melletti Dahlemben kiépült tudományos központ mintájára — nagy természettudományi telepet kívánt létesíteni Lágymányoson a különböző intézmények keretében működő tanszékek és laboratóriumok koncentrálásával. 4 Lechner Ödön (1845-1914) építész, a nemzeti építőstílust keresve megteremtette a magyaros szecessziónak nevezett irányzatot. Főbb budapesti épületei: Iparművészeti Múzeum (1896, Üllői út 33-37.), Földtani Intézet (1898-1899, Stefánia út 14.), Postatakarékpénztár (1901, Hold u. 3.). 21