„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Fischer József: A budapesti munkáslakások szociológiája (1943)

A tapasztalat azt mutatja, hogy az adómentesség lejártával, amikor egyúttal az ingatlan már amortizálódott is, nem mutatkozik hajlandóság az avult ház regenerálására vagy lebontására, sőt közel fél évszázad sem hoz változást a ház életében. A Lónyay utca 38. számú földszintes házat 1881 -ben bővítették és alakították át. Az átalakítás bizonyára abból állt, hogy az addig istállónak és kocsiszínnek használt épületrészekből szoba-konyhás lakásokat készítettek. A ház udvarán lévő egyetlen vízvezeték és külső árnyékszék jelzi az emberiség fejlődését. Ez a ház legalább százéves. A mintegy 100 év fejlődése a Lónyay utca 18/a és b. házon felmérhető. Ez a bérkaszárnya ún. polgári lakásokkal készült, összkomforttal. A lakások mind fel vannak szerelve lány szobával, fürdőszobával és WC-vei, előszobán átjuthatunk az összes helyiségbe. Kétszobásnál kisebb lakás nincs, az utcaiak 4 szobásak. Azonban a szobák keskeny közre, ún. cour d'honneu-ra

53 nyílnak, melyben a légjárat nem a legkedvezőbb, a napfényről nem is beszélve. A konyha és lányszoba, ahol a háziasszony vagy a személyzet az egész napi munkáját végzi, úgyszólván az életét leéli, 2-2,5 méter széles jobban mondva keskeny légudvarra nyílik; előttük, alattuk felettük, mindenütt függőfolyosó, a gang! A házépítésen a korszellem szociális mentalitása is lemérhető — ha csak nem azzal nyugtatgatjuk magunkat, hogy a szegényebb néposztályok igényei amúgy sem emelkednek a meglévő állapotaik fölé. Az utóbbi évtized alatt a lakásépítkezés túlnyomóan a következő típusokra szorítkozott: garcon, szoba-konyhás, ugyanez hallal és esetleg lányszobával bővítve, továbbá kétszoba hallos és háromszoba hallos lakás. A három utóbbi nem a munkásosztály számára készült, a két első pedig a gyermektelen házaspárok, vagy legfeljebb az egész kiskorú gyermekkel bíró házaspárok számára — amennyiben a lakás fogalmát a szükséges nívón határozzuk meg. Azonban az újonnan épült kislakásoknak a bére is olyan magas, hogy az ugyancsak megfizethetetlen számukra. Maradnának még a közületek által termelt lakások, mint anyagilag elérhetőek, de ezeknek az építkezéseknek igen csekély a száma. Pl. 1930-ban mindössze 30 lakást épített a főváros, 1939-ben 780-at, 1940-ben 112-t. A közbeeső években is körülbelül hasonló mérvű lakásépítő tevékenységet folytatott a főváros. Az ún. szükséglakások nem számíthatók a szociális kislakás típusok közé. 53 Francia jelentése: díszudvar; az épület főtengelyére merőlegesen előreugró oldalszárnyak által közrefogott udvar. 160