„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)

tes, hogy legtöbben (126) a szépirodalom körébe eső munkákat olvassák rendszeresen. A történeti tárgyú könyveknek már kevesebb hívük van (22). A tudományos müvekben is elmerülnek egyesek (16), mégpedig feltűnő az, hogy legtöbben a betanított női munkások köréből. Az iparággal foglalkozó szakirodalmat inkább szakmunkások (6) és néhány betanított férfimunkás (4) tanulmányozza. Az útleírásoknak is van egy-két hívük (9). A vallásos, az ismeretterjesztő könyveket ugyancsak olvassák egyesek. A politikai irodalmat csupán egy betanított munkás tanulmányozza. 26 munkás pedig nyíltan bevallja, hogy őt csak a könnyebb fajsúlyú irodalom, a füzetes regények érdeklik, míg 76 munkás mindenféle fajtájú könyvet olvas. Vizsgálódásaink alapján tehát összefoglalhatjuk a Kammer-gyári munkások kulturális állapotáról, törekvéseiről alkotott képet. A gyár munkássága egészben véve — amint a többi textilgyáraké is — a munkásság kulturális szempontból hátramaradottabb rétegéhez tartozik. Egyrészt túlnyomó a tanulatlan munkások aránya, másrészt — ahogy korábban már megállapítottuk — a munkások nagy részben földműves származásúak, tehát a városi település kultúraterjesztő hatásaiban csak rövid ideje részesednek. Végül a munkások iskolai végzettsége a legtöbbnél a minimális mértéket is alig éri el. E körülményekhez képest a Kammer-gyári munkásság műveltségi állapotát és művelődésre való törekvéseit kedvezően kell megítélnünk. Azokat, akik legfőbb szórakozásuknak az olvasást, a zenét, a sakkot választották, a Kammer-gyári munkásság ama részének tekinthetjük, akik öntudatosan művelik magukat. Azok pedig, akik szabad idejüknek egy részét újságok, folyóiratok, szépirodalmi és egyéb színvonalas könyvek olvasására fordítják, ha nem is öntudatosan, de az újságolvasással és szórakozásukkal párhuzamosan gyarapítják ismeretüket, és így is, bár nem tudatosan, de elérnek bizonyos szellemi színvonalat, ami feltétlenül a nagy tömeg fölé helyezi őket. A Kammer-gyári munkásság gyáron kívüli életének képe nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg a munkások testi kultúrájáról, a sportról. Feltűnően kevés azoknak a száma, akik rendszeresen sportolnak. Majdnem háromszor annyian olvasnak valamilyen fajtájú könyvet, mint sportot űznek. A Kammer-gyári munkások soraiból csak 107-en edzik testüket rendszeresen. Ezek közül 80-an csak egyféle sportot űznek, 15-en kétfélét, és 12-en háromfélét. Legtöbbjük természetesen futballozik, de sok híve van az úszásnak is. A turisták is elég szép számmal vannak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kedves szórakozások bevallásakor elég 157