„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)

A bizottság feladata ezenkívül elsősorban a segélyezés, miután az alapszabályok szerint mindenki kérelemmel fordulhat a bizottsághoz, aki házasságkötés, gyermekáldás, halálozás, betegség, baleset vagy elemi csapás következtében segélyezésre szorul. Az alapszabályokból következik továbbá — miután segélyezésben csak az részesülhet, aki bizonyos feltételeknek megfelel, így sztrájkban nem vett részt stb. —, hogy a szerv tevékenységének egyik célja a sztrájkmozgalmak megelőzése és elhárítása; természetesen békeidőben, miután hadiüzemekben — márpedig a Kammer-gyár is hadiüzem

49 — a háború időtartama alatt sztrájk amúgy sem lehetséges. A munkások magánélete, kulturális viszonyai Kulturális viszonyok [...] Az ember érdeklődésének minőségét, kultúrájának alapjait — ha nem is döntően — iskolai végzettsége határozza meg. A Kammer-gyár 738 munkása közül 6 munkás egyáltalán nem járt iskolába, 57 munkás még 4 elemit sem végzett. 4 elemitjárt ki 157 munkás, 5-6 elemit 382-en. Az új 8 osztályos elemit

50 20 munkás végezte el. Alsófokú középiskolákat 106 munkás látogatott. Közülük 59-en járták végig mind a 4 osztályt. A középiskolák felsőbb osztályait 9 munkás látogatta. Az egyes munkáscsoportok között az iskolai végzettség terén nagy különbség mutatkozik. Míg a szakmunkásoknak közel 'A-a végzett alsófokú középiskolát, addig a betanított férfimunkásoknak csak /

5-e, a betanított női munkásoknak V

8-a és a napszámosoknak csak /i

0-e látogatta az alsófokú középiskola valamelyik osztályát. A szakmunkások az előbb említett általános jellegű iskolákon kívül természetesen mind ipariskolát (tanonc) végzett, sokan pedig magasabb rendű ipari szaktanfolyamokat látogattak. 49 Az 1939:11. te. (honvédelmi törvény) alapján hadiüzemmé nyilvánított vállalatokhoz katonai parancsnokokat rendeltek ki, akik teljes fenyítő hatalmat gyakoroltak az üzem munkásai felett. Az üzem személyzete továbbra is civil életét élte, de számos vonatkozásban alávetették őket a bevonult katonákat terhelő kötelmeknek és korlátozásoknak. 50 A nyolcosztályos elemi népiskola bevezetéséről az 1940:XX. te. rendelkezett. Ld. erre vonatkozóan e fejezetben Jankovits Miklós: A nyolcosztályú népiskola jelentősége Budapest Székesfőváros szempontjából c. cikkét. 154