„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Babirák Mihály - Kokovai Lajos: A polgári iskolai tanulók pályaválasztásáról (1936)

kulturális vágy, mint inkább anyagi teherbírásának foka, vagy a tanuló arravalósága van ösztönző hatással. Ez a két osztály adja a kereső pályákra lépők zömét, közülök kerül ki az alkalmi munkások nagyrésze. Jelentékeny az elhelyezkedni nem tudók száma is. Arányszámaiknak fokozott jelentőséget ad, hogy ezekből az osztályokból nyeri a polgári fiúiskola legtöbb növendékét. Tanulságos az ismeretlenek számának alakulása is, amely jórészt az elköltözések folyománya. Itt az értelmiségi szülök és alsóbb néposztálybeliek gyermekeinek aránya emelkedik ki. Előbbi rétegé azért, mert helyváltoztatása könnyebb, utóbbi meg bizonytalanabb egzisztenciális viszonyainál fogva hullámzó településű tömeget jelent. A leginkább helyhez kötött önálló iparűzők és altisztek aránya a legkedvezőbb. Egybevetve megállapításainkat, látható, hogy a polgári iskola igazi fenntartó pillérei az önálló iparüzők és az alsóbb néposztályok, amelyek közül az önálló iparűzők és az alkalmazottak gyermekei nagyobbrészt a polgári iskolától várják az életküzdelemhez szükséges szellemi és erkölcsi útravalót. b) A hitfelekezet és a pályaválasztás. A negyedik osztályt végzett fiútanulók felekezeti megoszlása általánosságban követi az összes tanulók tagozódását. Bár a felekezeti hovatartozandóság a pályaválasztás szempontjából nem annyira iránytszabó jelentőségű, ezen az alapon tett felosztásunk mégis néhány tanulságos eredményre vezet. Előrebocsátjuk, hogy az 1198 római katolikus vallású tanulónak a létszámban jelentkező súlya az arányok átlagértékeinek kialakulását döntően befolyásolja, és így a katolikus vallású tanulók pályaválasztási hányadosainak már csekély eltérései is nagy figyelmet érdemelnek. Fentiekből következik, hogy a továbbtanuló 320 római katolikus vallású tanulónak valamivel az átlag alatt maradó 31,4%-os csoportjában, az egyes iskolanemek közötti megosztás nagyjában fedi az általános tagozódást. A keresők csoportja ugyancsak az átlagos szinten mozog. Az ipari irány dominál, míg a kereskedelmi ágazatokban lévők száma alacsonyabb. Az otthonmaradók 18,5%-os száma túlhaladja az átlagot, míg az ismétlők és ismeretlenek hányada normális. 138