„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1934)
A táblázat alapján az első pillanatra két arányszám kiemelkedése ragadja meg a figyelmet. Az egyik a köztisztviselők (tényleges és nyugdíjas) és a másik az őstermeléssel foglalkozó szülők nagy aránya. Ha tekintetbe vesszük, hogy a hallgatóság 43,3%-ának szülei különböző hivatalnokok vagy azoknak nyugdíjas özvegyei, 7,6%-ának tanszemélyzet vagy ezeknek nyugdíjasai és végül 5,5%-ának orvosok, ügyvédek és mérnökök sorából kerül ki, elmondhatjuk, hogy a hallgatóság 56,4%-a a gyermekszobájából hozza magával a továbbtanulás szükségszerűségét. A főiskolai hallgatóságnak több mint a feléről tehát elmondható, hogy a »betű« bizonyos tradícióján nevelődött, mert a lateiner társadalomban mindig éltek és élnek kulturális és tudományos törekvések. A szülők életének egyik legfőbb vágya és törekvése volt általában és mindenkor e társadalmi rétegekben, hogy gyennekének diplomát adjon a kezébe. A hallgatóság másik 43,6%-át némi túlzással a tanult osztályjövevényeinek nevezhetjük el, mely lehet, hogy harcosabb, erőteljesebb, mint amaz, mert pusztán egyéni hajlama, talán kiválósága vagy a tudomány iránti szeretete vezeti a magasabb színvonalú életpálya felé akkor, amikor elhagyja szülei foglalkozását és azt a társadalmi réteget, melyben született és nevelkedett. [...] Miként említettük: erősen szembeötlő az őstermelő szülők gyermekeinek igen magas százaléka is a budapesti főiskolákon. A szülők közül 3,3% nagy- és középbirtokos, 4,4% pedig kisbirtokos és kisbirtokos-napszámos. Olyan feltűnő ez a magas arányszám, hogy nem mehetünk el szó nélkül mellette. Korábbi fejezetünkben említettük, hogy milyen erős a magyar föld népének feláramlása a főiskolákra, milyen erős vonzó hatást fejt ki a főváros tudományos élete s hogy mennyi erőteljes őstehetség fakad az egyszerű magyar paraszt családokból. íme milyen világosan igazolják ezek a számok korábbi állításunkat! A rendelkezésre álló tér nem engedi meg, hogy az egyes foglalkozási ágakat részletesen taglaljuk, bár ez kétségtelenül sok érdekes megfigyelésre nyújtana lehetőséget. Munkánkban csak azt tesszük vizsgálat tárgyává, hogy a főbb foglalkozási csoportokhoz tartozó szülők gyermekei hogyan oszlanak meg az egyes főiskolákon. Itt is elsősorban a férfihallgatókkal kívánunk foglalkozni, mert a nőhallgatók aránylag kis számban vannak csak képviselve. 103