„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1934)

Igen elhúzódnék vizsgálódásunk és messze meghaladná a rendelkezésre álló kereteket, ha hasonló részletességgel akarnók ismertetni a hallgatók hullámzását az egyes karok szerint. A tudományegyetemen, mint mondottuk, a budapesti születésű férfihallgatók aránya 24,2% volt, ezzel szemben a hittudományi karon csak 13,1, az orvosin 17,8 és a bölcsészeti karon 20,2% budapesti születésű hallgatót találunk. Viszont a jogi karon az arány messze meghaladja az átlagot és 31,5% mutat. A nőhallgatók közül csak 39,2% a budapesti születésű. 32,4% vidékről, 31,6%) az elszakított területekről s 1,8% külföldről került a fővárosba. Az elszakított Erdély egymaga 125 leányát — ami a nőhallgatóknak 15,9%-a — adta a fővárosnak, akik közül 7 az orvosi karra, 83 a bölcsészeti karra, 19 a közgazdasági egyetemre, 16 pedig a képzőművészeti főiskolára jár. Ha a hallgatók megélhetési viszonyai szerint vizsgáljuk a kérdést: kitűnik, hogy a budapesti főiskolai hallgatók közül 13,8%, a vidékiek közül 42,9%, az elszakított területről valók közül 41,7%», a külföldi születésűekből pedig 1,6% teljesen saját keresményére van utalva a tanulmányok folytatása alatti időben. Szembetűnő, hogy milyen nagy arányt képviselnek e kategóriában a menekült fiatalok, akiknek szülői, még ha történetesen repatriáltak volna is a csonka ország területére, nem tudják támogatni tanuló gyermekeiket, mert igen sokszor csupán puszta életüket mentették át a Trianon által megvont új határon. Hasonlóan támogatás nélkül maradt az az ifjú is, akinek kintrekedt szüleire esetleg időközben minden nyomorúság, vagyon és javak elkobzása után az idegenné vált magyar föld hantja borult. Sok a kereső a vidéki születésű egyetemi hallgatók között is, jelezve azt a társadalmi kategóriát, ahol néha legalacsonyabb sorból emelkedik a hallgató a lateiner

35 társadalomba. Az erdélyi hallgatók közül 14,4%), a felvidékiek közül 12,4% kerül az önmagukat fenntartó hallgatók kategóriájába. Keresettel rendelkezik, de hozzátartozói is támogatják a budapesti születésű főiskolai hallgatóság 30,1%-át, a vidéki hallgatók 38%-át, az elszakított területen született ifjak 30,4%-át és végül a külföldön született és Budapesten hallgatók 1,5%-át. A teljesen hozzátartozói által eltartott hallgatók közül budapesti 25,4%, vidéki 42,3, az elszakított területről való 30,6 és külföldi születésű 1,7%. [...] 35 Értelmiségi pályán működő. 101