„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)

Azon körülmény, hogy ez utóbbi az »egyéb nemzetiségű« gyermekek 25%-át s a tót nemzetiségűek 27%-át magába olvaszthatta, szintén hangosan hirdeti a magyar erőszakoskodás vádjának alaptalanságát. Ugyanezt bizonyítja azon tény, hogy a budai kerületekben, az iskolák magyarosítása dacára a magyar gyermekeknek teljes 11%-a lett németté, valamint, hogy ugyanott száz német gyermek közül már csak 19 magyarosodott meg, míg a pesti oldalon 44. A tót és az »egyéb nemzetiségű« gyermekekkel szemben a budai kerületekben a német nemzetiség általában sokkal nagyobb vonzerőt fejtett ki, mint a magyar. E kerületekben száz tót szülőtől származó gyermek közül a magyar nemzetiséghez 18 a német 47 tehát harmadfélszer annyi csatlakozott. Hasonlóképen magyarrá lett száz »egyéb nemzetiségű« gyermek közül a budai kerületekben harminchat, németté negyven. Ezen észlelések rávezetnek bennünket a nemzeti átalakulási folyamat kerületenként különböző lefolyásának nyomozására. Itt ismét bebizonyul a nemzetiségek ellentállási és vonzási erő közt fennálló viszonyosság. így azt találjuk, hogy azon kerületekben, melyek kiváló magyar jelleggel bírnak, mint a Belváros, József- és Ferencváros, legcsekélyebbek e nemzetiség veszteségei, ellenben legnagyobbak nyereségei: a nevezett három kerületben ugyanis a magyarság körülbelül csak egy százalékot vesztett, míg az óbudai kerületben, hol leggyengébben van képviselve, tizenhét százalékot. Hasonlóképpen a német nemzetiség is, azon (budai) kerületekben, melyekben legerősebb, csak 19%-ot, ellenben a Belvárosban, hol leggyengébb, 59%-ot vesztett: a budai kerületekben ellenben elnyerte a magyaroknak 11 %-át, a tótoknak 47%-át és a többi nemzetiségeknek negyven százalékát; továbbá a szintén erősen német VI. kerületben magába olvaszta a magyaroknak 6%-át, a tótoknak 24%-át s a többi nemzetiségeknek 46 százalékát. A nemzetiségi nyereség és veszteség csak tótoknál nem tüntet föl említésre méltó függést azok számbeli erejüktől. [...] 81