„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)

katolikusoknál ágostaiaknál helvéteknél izraelitáknál az összes népesség körében 57,80 71,95 94,99 61,72 ellenben a gyermekek körében csak 51,09 68,52 93,57 58,59 Ha emlékezetünkbe idézzük azon tapasztalatot, hogy a magyar nyelv terjedése éppen Buda női népességének körében különösen lassú, úgy ebben is feltalálható annak magyarázata, miért találunk itt a gyermekek, különösen pedig az iskolát még nem látogató gyermekek között oly sokat, ki a magyar nyelvet nem bírja. Az utolsó két nemzedék nemzetiségének változása Ha a nemzetiségi statisztika főfeladata abban áll, hogy az illető nemzetiségek hatalmi viszonyait felderítse, úgy a betekintés e viszonyok azon váltakozásaiba, melyek az idő folyamában a család körében zajtalanul s fel nem ismerve mennek végbe, az efféle statisztikának kétségkívül legérdekesebb része gyanánt tűnik föl. Melyik államférfi nem érezné a legélénkebb vágyat, bepillanthatni a népek fejlődésének azon titkos műhelyébe, melyben a nemzetek sorsának fonala szövődik. [...] Ami mindenekelőtt a három főnemzetiségnek ellenállási képességét illeti, úgy ez a magyarnál legerősebbnek, a tótnál leggyengébbnek bizonyult, míg a német e tekintetben a középhelyet foglalja el. Száz esetben magyar származású gyermek közül csak öt idegenült el nemzetiségétől, ellenben ugyanannyi tót gyermek közül 62, a németek közül 36, az együvé foglalt »egyéb nemzetiségekéhez tartozók közül pedig 59%. A tót, mint a legvagyontalanabb és — miként az a népesség műveltségi állapotáról szóló fejezetben számszerűleg is ki fog tűnni — egyszersmind a legkevésbé müveit nemzetiség, legcsekélyebb ellenállási erőt tudott kifejteni. A két utolsó nemzedék folyamán végbemenő áthasonulás valódi hatályosságát a német nemzetiség beolvadási aránya fejezi ki leghívebben. Az egyik nemzedéktől a másikig észlelhető 36%-ra menő nemzetiségi átalakulás arra engedne következtetni, hogy a Budapesten letelepülő idegenek a negyedik nemzedékben magyarosodnak el teljesen. Nem ismerünk más országról hasonló vizsgálatokat, és így nem hivatkozhatunk megfelelő külföldi adatokra; mindazonáltal nem hisszük, hogy tévedünk, midőn azt állítjuk, hogy úgy azon európai államokban, melyekben nemzeti átalakulások vannak folyamatban, főleg Német- és Oroszországban, mint az Északamerikai Egyesült Államokban is, az idegen elemek beolvadása jóval gyorsabban történhetik, a mire — legalább az európai államokban — az erélyes kormányrendszabályoknak nem éppen csekély befolyása lehet. A fővárosi német 79