„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)
Beszél száz-száz következő hitfelkezetű egyén közül: katolikus ágostai helvét zsidó csak magyarul csak németül magyarul és németül magyarul, németül és tótul 17,27% 13,73% 59,29% 11,40% 23,81% 17,15% 2,99% 17,09% 40,24% 35,80% 29,54% 57,88% 7,12% 15,25% 3,55% 7,55% még említést érdemelnek: katolikus ágostai helvét zsidó 1,73% 4,41% 0,88% 0,16% 3,32% 4,59% 0,33% 3,98% 2,89% 6,56% 0,43% 0,05% magyar és tót német és tót csak tót [...] Magyarosodás, tekintettel a népesség szülőhelyére Az országos számlálás eredményeiből kitűnik, hogy a magyarul tudók száma jelenleg mindössze hét millióra, azaz a népesség 51 %-ára megy. Magában Budapesten, mint említve volt, 74%, azaz aránylag majdnem felével több magyarul tudót találtunk. (A még beszélni nem tudó gyermekeket levonva.) Ha a fővárosi népességből elkülönítjük azokat, a kik itt és a kik az országban születtek, azon eredményre jutunk, hogy az előbbieknek 71%-a, az utóbbiaknak 83 7 2 %-a bírja a magyar nyelvet, ami mellett azonban azt sem szabad tekinteten kívül hagyni, hogy a bevándorlók többsége nem-magyar megyékből származik. A főváros kulturális befolyása tehát nem csak abban nyilvánul, hogy az idevaló gyermekek jóval gyakrabban tanulják meg a magyar nyelvet, hanem abban is, hogy a bevándorlók nem-magyar részére erősen magyarosító hatást gyakorol. A mi a Magyarországon kívül szülötteket illeti, természetes, hogy ezeknél a magyarul beszélők százalékszámának csekélyebbnek kell lennie. Ha azonban az Ausztriában szülöttek közül csak 27'/ 3 % százalék, a külföldi születésűek közül pedig még két százalékkal kevesebb bírja a magyar nyelvet; ha tehát e bevándorlott népesség háromnegyed része Magyarországon és annak fővárosában élhet a nélkül, hogy az állami nyelvet elsajátította volna: úgy ezen feltűnő s más országban talán fel sem található viszonyokat joggal lehet annak további bizonyítékául elismerni, hogy a magyar nyelv terjesztéséről egyáltalában nem gondoskodnak oly 75
