„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról 1880 a) Nemzetiség szerint: Magyarok. A fővárosnak összesen 195.912 lélekre menő magyar népességéből beszél csak magyarul 63.834 = 32,58% magyarul és németül 108.837 = 55,55% magyarul, németül és tótul 14.553 = 7,43% magyarul és tótul 3.229= 1,65% magyarul, németül és az „egyéb" nyelvek valamelyikén 3,890= 1,99% A fennmaradó alig 1%-ot tevő rész a következő kombinációkra oszlik el: magyar és egyéb nyelv 542 (= 0,28%); magyar, német, tót és egyéb 940 (= 0,48%); magyar, tót, és egyéb 87 (= 0,04%). Németek. A 118.587 német közül beszél csak németül 71.299 = 60,12% németül és magyarul 35.443 = 29,89% németül, magyarul és tótul 5.073 = 4,28% németül és tótul 4.578= 3,86%» 73