„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Basch Imre: A főváros mint vállalkozó (1913)
Basch Imre: A főváros mint vállalkozó 1913 A főváros az egyesítés idején tipikus rendőrváros volt. A város gondoskodott az akkori fejlettsége és a rendelkezésére álló akkori eszközök szerint polgárai élet- és vagyonbiztonságáról, egészségéről, gondoskodott az utak épségéről és fenntartotta az iskolákat. Ebben merült ki a város tevékenysége. Csak oly feladatokat vállalt, melyek szorosan vett értelemben hatósági feladatok voltak; csak oly szükségleteket elégített ki, melyek a polgárok állampolgári természetéből következtek. Csak jogokat adott és védett, materiális javakkal nem látta el polgárait. Az anyagi javak ellátásába csak mint közjogi személy avatkozott, csak őrködött felette és ellenőrizte, de mint aktív termelő nem vett részt benne. És az eszközök is, melyekkel feladatait teljesítette, szigorúan hatóságiak voltak: a parancs és a tilalom voltak ezek az eszközök. Megtiltotta, amit károsnak vélt és megparancsolta, amit üdvösnek talált. Mindig a közjogi személyiségével lépett fel, mindig csak a politikai hatalommal, a kényszerrel iparkodott a társadalmi életet befolyásolni. A mai Budapest egészen más képet mutat. A régi feladatok és szükségletek mellett egy sereg új szükségletet teljesít. Jogokon és biztonságon kívül materiális javakkal is ellátja polgárait. A mai főváros egyike az ország legnagyobb vállalkozóinak. A város látja el vízzel és gázzal, nemsokára már villamos erővel is a főváros lakosságát. A város villamos kocsijain közlekedik a lakosság tekintélyes része. A város az első élelmiszerkereskedő és termelő: a városi kenyérgyár kenyérrel, az élelmiszerárusító üzem hússal, vaddal, magatermelte kolbászfélékkel, baromfival, tojással, vajjal, stb., a lóhússzékek lóhússal és a városi kolbászgyárban készült kolbászáruval élelmezi a várost. A város mezőgazda is: zöldségféléket termel földjei egy részén. Szükség esetén tüzelőanyagot is árusít a város a tüzelőszerraktár révén. A városi vásárcsarnokokban szerzi be a lakosság a mindennapi élelmiszereit. A városi vásártereken vásárolják a kereskedők és mészárosok a szarvasmarhát, sertést, lovat, stb., és a városi vágóhidakon vágatják le. A város a bankárja a marhakereskedőknek és mészárosoknak a Vásárpénztár révén. Községi üzem az utcai hirdetés. Három nagy 57