„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Bernát István: Gazdasági decentralizáció (1899)
viden utaljak a decentralizáció szükségére és arra, hogy ezután fokozottabb mértékben kell a magyar társadalomnak és politikusoknak felkarolni azon érdekeket, amelyek a vidéki centrumokba a mainál több életet önthetnek és fokozott mérvben megadhatják a boldogulás lehetőségét azon vidéki városok részére, amelyeknél az nincs meg. Azon közgazdasági politikusok véleménye szerint, kik e kérdéssel behatóan foglalkoztak, a centralizációval szemben a decentralizációt kell állítani azért, mert igazában véve csakis a decentralizált gazdasági és politikai élet mellett lehetséges az, hogy az állampolgárok milliói a politikai képzettség és iskolázottság tekintetében oly nívóra emelkedhessenek, amelyre a szabad állampolgárnak emelkednie kell. Hol a centralizáció érvényre jutott, ott az emberekből kihal a felelősség élénk érzete, amely a polgárokban kell, hogy ébren legyen; a szabadság iránti szeretet elgyengül, az emberek lemondanak arról, hogy önmagukban bízzanak; a központból várják az impulzust, s a vidéki városok legfölebb arra szorítkoznak, hogy azon dolgokat, melyeket ott fent nagyobb arányban csinálnak, utánozzák. Ezzel a nagyon is érezhető áramlattal szemben, amely elénk tárul, bátor vagyok hivatkozni arra, hogy azok az államok, melyek a világot ma vezetik, Anglia, Németország, Észak-Amerikában ellenkező szisztéma nyomait láthatjuk. Londonnak óriási kifejlettsége mellett Angliában 6-900.000 lakossal bíró városok vannak, melyekből az angolok szerint több szellemi mozgalom indul ki, mint magából az óriási Londonból. De e tekintetben hivatkozni lehet Németországra is, mely a legutóbbi 30 év alatt bámulatos haladásnak indult, s ahol a főváros is emelkedik, de mellette sok a vidéki város, Hamburg, München stb. oly százalékkal gyarapítja vagyonát és népességét, melyet fővárosunk alig tud elérni. Ha visszatekintünk azon időre, mikor Olaszországban a legnagyobb festők, államférfiak, bölcsészek születtek, el kell ismernünk, hogy ez decentralizáció hatása alatt történt, s e nélkül a középkori olasz kultúra soha az elért fokra nem jutott volna. Fölkérem a tisztelt agrárgyülést, hogy ne rettenjen meg attól, hogy az idea olyan, amely bizonyos körökben nem fog tetszeni, s méltóztassék elfogadni azt a határozatijavaslatot, amely egész általánosságban kifejezné azt, hogy az aradi agrárgyülés ezen hátrányokat konstatálva, ezek orvoslását szükségesnek és a nemzet érdekében levőnek tartja. Határozati javaslatom a következő: 49