„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

5. fejezet FÜGGELÉK - A szemelvények szerzői

Kassák Lajos (1887-1967) vasmunkás, író, költő, festőművész. „Egy ember élete" c. memoárját 1927-1935 között írta. Körösi Józsefi 1844-1906) statisztikus, 1870-től a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója. Kőváry László (1819- 1907) író, történetíró, biztosítási szakember. Krausz Simon (1873-1938) bankár. Krúdy Gyula (1878-1933) író, publicista. 1896-tól élt Budapesten. Láng Panni (1922- ) Láng Lajos ügyvéd és városatya lánya. Madzsar József{ 1876-1940) orvos, egészség- és szociálpolitikus, szociáldemokrata majd kommunista. Molnár Ferenc (1878-1952) író, publicista. 1930-ban emigrált, New Yorkban hunyt el. Molnár Olga (1897-?) statisztikus Móricz Miklós (1886-1966) újságíró, statisztikus. Móricz Zsigmond öccse. Nemes Lipót (1886-1960) pedagógus, a Gyermektanulmányi Társaság titkára. Pataki Béla (1853-1899) Pulszky Károly írói álneve. Pásztor Mihály (1876-1945) újságíró, több lap fővárosi rovatának vezetője, az 1920-as években a Fővárosi Statisztikai Hivatal státuszon kívüli szakelőadója. PreyerHugó (1850—?) ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, a belvárosi városatyákat tömörítő Saskör egyik vezére. Reitter Ferenc (1813-1874) mérnök, Budapest modern városrendezése alapelveinek kidolgozója. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa első főmérnöke. Salamon Ödön (1864-1903) hírlapíró Schüler Dezső (

\8S\-\955

) fővárosi tisztviselő, 1936-1939 alpolgármester. Somogyi Manó (1866-1928) szociálpolitikai szakíró. Szabó Ervin (1877-1918) a századelő legjelentősebb magyarországi szocialista teoretikusa, művelődéspolitikus, a Fővárosi Könyvtár megszervezője és első igazgatója. Szerdahelyi Sándor (1884-1961) szociáldemokrata újságíró. 480