„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)

Ezen viszonyok megvilágítására szolgáljanak az alábbi adatok. Az iskolába járó gyermekek százalékos eloszlása szüleik társadalmi állása (vagy foglalkozása) szerint: Értelmiség Ipar. forg. Katonaság Alsóbb rét. Vagyonosok Egyéb fogl. Elemi 1898-900 11,5 41,8 0,4 39,0 2,3 5.0 Népiskolák 1920-23 12,8 47,6 1,4 28,6 0,9 8,7 Iparostanonc 1898-900 3,7 48,8 0,1 29,1 6,6 11,7 Iskolák 1920-23 6,7 54,9 0,6 23,2 3,5 11,1 Kcrcsk. Tanonc1898-900 8,9 68,7 0,2 5,8 7,1 9,3 Iskolák 1920-23 21,7 49,7 1,2 11,6 4,8 11,0 Polgári 1898-900 27,8 45,8 0,6 15,4 7,1 3,3 Iskolák 1920-23 19,0 50,5 1,2 20,6 1,7 7,0 Főrcál1898-900 26,6 49,8 0,9 8,7 9,5 4,5 Iskolák 1920-23 40,0 47,0 1,3 4,3 3,5 3,9 Lcány1898-900 65,4 17,9 3,2 2,1 10,1 1,3 Gimnáziurnok 1920-23 62,3 26,0 2,6 1,6 3,5 4,0 Felső kcrcsk. 1898-900 33,0 46,7 0,4 7,5 10,3 2,1 Iskolák 1920-23 36,8 43,4 1,3 7,2 4,5 6,8 Iparrajz1898-905 15,7 58,2 0,4 13,1 4,0 8,6 Iskola 1920-23 28,7 41,7 1,8 8,6 7,5 11,7 Összes 1898-900 13,3 43,0 0,4 33,1 3,7 6,5 Iskolák 1920-23 15,5 48,5 1.2 24,2 1,9 8,7 Budapest félszázados fejlődése 1873-1923. Budapest Székesfőváros Statisztikai közleményei, 53. kötet. Bp., 1925. 155-179. p. 463