„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)

Róm. kat. Ág. evang. Református Zsidó 1873-75 58,6 9,6 13,3 12,9 1875-80 54,5 8,4 10,2 21,7 1880-85 43,2 8,0 10,0 36,3 1885-90 36,6 8,8 13,7 37,1 1890-95 34,9 11,6 10,4 40,6 1895-00 35,7 11,2 10,6 40,7 1900-05 34,9 8,8 8,2 44,7 1905-10 39,3 9,5 8,7 38,8 1910-15 41,4 9,0 11,5 33,5 1915-20 43,6 9,4 9,9 32,9 1920-23 61,0 11,2 16,5 8,2 A községi iskolák fejlődése A főváros által fenntartott iskolák száma, állapota és fejlődése sikeres közoktatásügyi politikájának hü tükrét nyújtja. Az egyesítéskorabeli községi tanügy az ő szerény kereteivel és szegényes tartalmával csak kicsi csírája volt annak a fejlett iskolarendszernek, melyet ma itt találunk. 1874-ben a község összesen 82 iskolát tartott fenn, úm. 36 elemi, 38 ismétlő, 6 polgári és 2 főreáliskolát, amelyekben összesen 300 tanerő működött s 17.419 tanuló nyert oktatást. [...] Visszapillantva az elmúlt félszázadra, a községi iskolák állapotáról és fejlődéséről a következő képet nyerjük: 456