„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926)

Év végére tehát a bevétel dolgában a színházak nemcsak utóiérték, de el is hagyták a mozikat. Érdekes az is, hogy 1924-ben a moziknak jóval nagyobb volt a bevételük, mint 1923-ban. 1924-ben 7,08 milliót, 1923-ban pedig csak 3,84 millió svájci frankot tett ki a mozik bevétele. Egyébként 1924-ben a mozik évi bevételéből 234.669.221 papírkorona, vagyis 19.414.031 svájci frank jutott egy-egy napra. Hogy azonban mekkora volt a moziba járók fluktuációja: az mutatja legjobban, hogy teszem a november hónapi bevételből 355.798.183 papírkorona, vagyis 24.594,055 svájci frank jutott egy-egy napra. 1925-ben a 14 premier-mozi bruttó bevétele 66.997 millió papírkorona, a kis mozik bruttó bevétele pedig 34.837 millió papírkorona, összesen 101.834 millió papírkorona volt. Ebből az erdményböl az világlik ki, hogy 1925-ben a moziknak jelentékenyen nagyobb volt a bruttó bevételük, mint 1924-ben; továbbá, hogy a múlt évben a premier-mozik „jól mentek", ellenben a kis mozik legtöbbje bizony alig tud megélni. Volt néhány mozidarab, mely páratlan sikert ért el. A Tízparancsolat című film hat hétig volt az egyik mozgószínház műsorán; 2,1 milliárdot hozott és 120 ezer ember — a főváros lakosságának nyolcadrésze — nézte meg. Nagyon tetszett Charles Chaplin kedves és szomorú komédiája, az Aranyláz is, mely négy hétig volt műsoron, egyetlen moziban 84 ezer ember nézte meg és 1,4 milliárdot hozott annak a premier-mozinak, mely elsőnek mutatta be a pesti publikumnak. [...] Kávéházak — Úgy látszik: a budapesti szegénység még sem olyan nagy, mint amilyennek a pestiek festik! — mondja egy amerikai, akivel az utcát jártuk. — Nézze ezt a sok embert a kávéházak nagy kirakatos ablakai mögött. Már napok óta figyelem őket. Folyton ott ülnek; a filozóf nyugalmával bámulják az utcát és füstölnek... Nem feleltem neki. Úgy tettem, mintha nem hallanám a szemrehányást. Mit mondjak neki? hogy a budapesti kávéházak nem az igazi Pest kirakatai. Azután meg egy Amerikában élő és amerikai viszonyokhoz, amerikai méretekhez szokott szem úgysem értené meg a mi viszonyainkat. Vannak dolgok, amiket hiába magyarázunk a jóllakott embernek. Pesti viszonyokkal ismeretlen idegennek hiába mondod, hogy a kávéházak zsúfoltsága nem a jólétnek a jele, hanem a szegénységet példázza. El se hiszi, hogy sokan azért ülnek kora reggeltől késő estig a kávéház435