„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére (1891. március 20.)

elképzeljük, hogy az a fejlődési energia és az a vállalkozási szellem, mely alig egy-két évtized alatt az Andrássy utat, a Nagykörutat és ezek kapcsán egész új városrészeket hozott létre, az Eskü téri hídon és az ahhoz csatlakozó centrális útvonalon át a budai oldalra átvezettetik, s itt a hídfőtől kezdve a Krisztinaváros felé, egy az Andrássy úthoz hasonló palotavárost teremt: kézzelfogható, mivé alakulhat át a közelebbi évtizedekben az épülő új királyi palota környéke. Mily festői szépségű városrészek emelkedhetnek a jelenleg holtan tespedő Tabán és Krisztinaváros helyén, a Gellérthegy, Naphegy és Várhegy lejtőin, melyekhez a villaterületeknek egy oly öve csatlakozhatik, mely egész a svábhegyi és zugligeti villavárosokig elhatolhat. Ki tagadhatná, hogy ha ez bekövetkezik — pedig a szükséges előfeltételek teljesítése esetén ennek bekövetkezése kérdést nem szenvedhet — Budapestnek oly „Westendje" lesz, minővel Európának egy fővárosa sem dicsekedhetik. Valamint bizonyosnak tekinthetjük azt is, hogy mihelyt ez bekövetkezik, Budapest már határozottan azon az úton lesz, mely világvárosi hivatását gyors léptekkel viszi majd a teljesülés felé. Mindezeket azért mondtuk el, mert habár első pillanatra talán úgy látszhatnék, mintha itt költői képzelet szülte látképekről lenne szó, a dolog mégis úgy áll, hogy mindezek hátterében a legreálisabb és legnyomatékosabb ipari érdekek rejlenek, melyek után csak kezünket kell kinyújtanunk, hogy kézzelfoghatóan megvalósuljanak. Budapest fővárosnak a fentebbiekben vázolt irányú fejlődése három ponton függ össze a legmateriálisabb ipari érdekekkel. 1. Mert mindazon alkotások, melyekre céloztunk, a főváros iparának, különösen az építőiparnak és az ezzel összefüggő iparcsoportoknak alkotási objektumát s ennél fogva kenyérkereseti forrását képezi. 2. Mert minden lépés, melyet Budapest világvárosi hivatásának megvalósítása felé tesz, tágítja azon kört, melyre Budapest mint lakhely és mint az idegenlátogatás célpontja vonzerőt gyakorol, s ezáltal növeli az ipart tápláló pénznek és vagyonnak ideözönlését. 3. Mert az ezúton elérhető ipari fejlődés és ipari suprematia a leghatalmasabb eszköz arra, hogy hazai iparunk az ország határain túl is, különösen kelet felé tért foglalhasson. Ami az első pontot illeti, elég a közelmúlt fényes eredményű tapasztalataira hivatkoznunk. 4!