„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Török István: A munkanélküliség a fizikai munkások körében (1914-1932)

Török István: A munkanélküliség a fizikai munkások körében 1914-1932 Tekintettel arra, hogy itt az iparban és kereskedelemben munkát kereső fizikai munkanélküliekről van szó, helyesebb ezek számát az ipari és kereskedelmi segédszemélyzet létszámához viszonyítani. Eszerint a szóbanforgó fizikai munkanélküliek, 1930-ban a fővárosban található ipari és kereskedelmi segédszemélyzetnek 9,2%-át, a részleges munkaképességű munkanélküliekkel együtt pedig 10,1%-át alkották. 1914-ben ez az arányszám az iparra vonatkozólag 9,4% volt. Az idézett kimutatás adataiból az is látható, hogy a munkanélküliség mértéke a fővárosban évről-évre jelentékenyen változott. 1926-ban jellegzetesen mutatkozik a munkanélküliek számában a pénzérték stabilizálásával kapcsolatos válság, majd 1926 után az átmeneti javulás jelei mutatkoznak. 1930-ban ismét magasra növekedett a munkanélküliek száma, 1932-ben pedig az újabb válság mélypontján, tetőfokát érte el. A munkanélküliek számának hullámzása az összeírások adatainak tükrében alátámasztást nyer azokban a munkanélküliséggel kapcsolatos egyéb statisztikai adatokban, amelyekről az előzőekben említést tettem. A szóbanforgó statisztikai kimutatásoknak a munkanélküliség alakulására vonatkozó legjellegzetesebb adatait az alábbi táblázat állítja párhuzamba. 377