„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére (1891. március 20.)

Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére 1891. március 20. A tervezett új hidak és Budapest jövője Nagyméltóságú Miniszter úr! A Budapesten létesítendő új dunai hidak kérdését a főváros lakosságának minden rétegei, de különösen az építő ipar körül érdekelt iparoscsoportok régóta a legmelegebb érdeklődéssel kísérik; de különös élénkséget és lendületet nyert az érdeklődés újabb időben annak folytán, hogy az állam is felkarolta ez ügyet, sőt annak megvalósítására az előkészítő lépéseket már megindította. [...] Ez eszmecsere folyamán az Eskü téri áthidalás

25 s annak a főforgalmi vonalokkal való szerves összefüggésbe hozatala mellett oly nagyfontosságú ipari, forgalmi és közgazdasági érdekek hozattak fel, s e centrális kapcsoknak létrehozatala a főváros egészséges fejlődésének s az ezzel összefüggő ipari érdekeknek oly parancsoló követelményéül lettek feltüntetve, miszerint e kérdésnek mielőbbi helyes megoldását az alulírt igazgatóság is kénytelen volt egyik legeminensebb ipari feladatnak elismerni. Ez okból az alulírt igazgatóság lelkes örömmel teljesíti a szakosztály ez ügybeni tanácskozásainak eredményeképp kifejezett abbéli kívánságát, hogy ez ügyet Nagyméltóságod kegyes támogató figyelmébe ajánljuk. Midőn ezt tesszük, mindenek előtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy miután az Eskü tér tája a főváros geográfiai központját és egyszersmind forgalmi súlypontját képezi, e helyen csupán gyalogjárók számára való híd építése egyáltalában nem felelhet meg a forgalmi követelményeknek és a főváros fejlődése igényeinek, ennélfogva e helyen nem gyalogjáróknak való híd, hanem a legsűrűbb személyforgalom minden igényének megfelelő híd építendő. 25 Eskü tér: a mai Március 15. térnek a Belvárosi templom előtti része. A híd építését — a Ferenc József (ma Szabadság) híddal együtt — az 1893:XIV. törvénycikk rendelte el. Az Erzsébet királynéról elnevezett híd 1897-1903 között épült meg. 36