„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Zentay Dezső: A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében (1930)

S ha általánosságban erősödött is a női keresők száma az iparforgalomban, 5000-en mégis kiszorultak régi helyeikről. A közalkalmazásba jutott női segédmunkások száma azonban 3048-ról 6039-re ugrott. És nőtt a kereskedelmi alkalmazásba került nők száma is. Az értelmiségi pályán a szellemi munkások tábora úgy elhatalmasodott a fővárosban, hogy a férfiak száma 13.000-rel, a nőké 20.000-rel nőve tornyosodott magasra. Ez pedig azt jelentette, hogy Budapesten a háború előtt minden hetedik kereső volt tisztviselő, a háború után azonban már minden ötödik ott szorongott az elproletárosodó szellemi munkások között. Száz kereső nő közül 1910-ben 9 nőtisztviselő képviselte a női munkásság térhódítását, 1920-ban már 19 mutatta az újabb előrenyomulás erejét. Amíg a férfitisztviselők aránya csak 25%-os emelkedést mutatott, addig a nők négy akkora erővel árasztották el a munka küzdőterét. Vigasztalan volt tehát a helyzet 1920 végén, a népszámlálás idején. Pedig ez a kép már a letompultabb, elhalványodott viszonyokat mutatja. Hiszen nem az összeomlás legszomorúbb napjait tükrözi. Ez már a bizakodás, a lábadozás ideje volt. De a habom pusztításának irtózatos sebe még alig hegedt be. A gyógyulás idejét újabb megpróbáltatások zavarták. Egymás segítése, egymás bátorítása helyett a gyűlölet lesz úrrá. Egymás támogatása helyett, egymás legyűrésére feszülnek csak az idegek és izmok. A létért való küzdelem vad hajszává fajul. A féktelen erőfeszítés megmérgezte a nemesebb erkölcsi érzést. A világháborút gazdasági háború követte. Válságok sorozata sodorja a munkanélküliségbe a dolgozni akarókat. [...] A munkanélküliek műveltségi viszonyai. [...] A szellemi foglalkozásra képesített munkanélküliek iskolai végzettségét és egyéb képzettségét is bemutatják az összegyűjtött adatok. Bennük rejlik a munkanélküliség szomorú problémájának egyik legjellemzőbb tünete. Valamikor még biztos egzisztenciát jelentett a középiskolai végzettség. Sőt a jóléthez vezető kapukat is megnyitotta a doktori diploma, vagy a főiskolákon szerzett oklevél. Nem is olyan régen a szorgalom és tudás elég volt a boldoguláshoz. Ma már elveszítette bűvös erejét a tanultság. Alig jut érvényesüléshez a tehetség. S az okle367