„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Schüler Dezső: A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban (1920-1928)

nélküli, vakolatlan falú, 1 szobás zsúfolt lakások vannak. Budafokon földbevájt barlangokban laknak az emberek. Nagyszámú család húzódik meg a kunyhókban és színekben a Zugliget és Svábhegy vidékén. A VI. Váci út 111. számú házat életveszély miatt 5 évvel ezelőtt kiürítették, mégis ma 28 család, közel 100 ember, lakik ebben a házban. A Röppentyü-utca 43. szám alatt földbevájt kunyhóban laknak a családok. A ferencvárosi pályaudvar közelében 103 család lakik ugyanígy. A

IX., Szvetenay-utca 7. számú pincéjében a főbérlőn kívül 8 albérlő család van összezsúfolva. Az állami Lenke-úti barakkokban, a Zita- és Mária Valéria-telepeken, a székesfőváros szükséglakás-telepein közel 5000 család van egészségügyi szempontból aggályosnak nevezhető lakásviszonyok között." [...] A tanácsi IX. ügyosztály 1926. évi november hó 2.-án terjedelmes javaslattal járult a tanács elé. Ebben az előterjesztésben mindenekelőtt megállapította, hogy akkor Budapesten körülbelül 15.000 lakás hiányzott és hogy ezenkívül 2000-nél több család lakott tűrhetetlen módon (zsúfoltan, omladozó falak alatt, pincékben vagy deszka- és földkunyhókban). Megállapította, hogy az építeni hivatott magángazdaság nem tud hatósági támogatás nélkül olyan lakásokat létesíteni, amelyek a lakosság megcsökkent fizetőképességéhez is alkalmazkodnak. A helyi hatóságok hivatását képező tevékenységet a javaslat tehát a következőkre kívánta kiterjeszteni: a) a főváros helyes fejlődését biztosítható telekpolitikára, b) a lakástermelésben a magánépítés támogatására, c) kisegítő- és szükséglakások községi építésére. Minthogy az első és harmadik pont alatt említett tevékenységet a főváros már folytatta, az előterjesztés súlypontja egy a magánlakásgazdaság szanálását célozó megoldási tervezet volt. A lakástermelés megindítására a javaslat azt a célt tűzte ki, hogy magántevékenység útján egy hatóságilag támogatott akció keretében Budapesten három éven keresztül évenkint 1000 egyszoba-konyhás, 1500 kétszoba-konyhás és 2000 háromszoba-konyhás, esetleg néhány nagyobb lakás is épüljön. Ez körülbelül évi 5000 lakószoba termelését jelentette volna. Az építkezést lehetővé teszi—mondja a tervezet — az a mód, hogy az évi 750 milliárd koronára tett építési tőkének 20%-át az építési telekkel együtt az építtetők saját tőkéjükből bocsátanak rendelkezésre. Az építési költség további 40%-ára az építtetők elsöhelyü betáblázás mellett 30 évre törleszthető bankkölcsönt vennének fel, és ezt a hátralévő 40% erejéig a hatóság egészítené ki ugyancsak 30 év alatt törlesztendő kamatmentes hatósági köl347