„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája (1890-1930)

A részvénytársasági alapítások számaránya a világháború utáni inflációs időszakban a bejegyzésre került cégek között már 16,7%-ot képviselt. Ezzel szemben a közkereseti társaságok a háború előtti szerepüket a bejegyzésre került cégek között nem nyerték vissza. A háború előtti 35,1% arányukkal szemben az 1920-as években már csak 24,7%-al, illetve 22,4%-al szerepeltek. Az egyéni cégek számaránya ugyanakkor megközelítőleg a háború előtti mértékét érte el. Az előző fejezetben már láttuk, hogy 1924 után a cégbejegyzések száma tartósan nagy csökkenést mutatott. Különösen erős mértékben csökkent a részvénytársasági alapítások száma. A nagy vállalatalapítási hosszra bekövetkezett ezen reakció oka nemcsak abban rejlik, hogy a pénzérték rögzítése folytán a korlátolt kockázat biztosítása sokat vesztett jelentőségéből, hanem főleg abban, hogy a 7.000/1925. P. M. számú rendelet a tőkefelértékelések után megszabta a jövőben alakuló részvénytársaságok alaptőke-minimumát, és annak alsó határát a nem helyi jellegű részvénytársaságoknál 150 ezer pengőben, a helyi jellegű részvénytársaságoknál pedig 100 ezer pengőben állapította meg. E tekintélyes tőke felmutatása kisebb vállalatok részéről lehetetlen volt. De nem is volt szükség ekkora tőkére, így elmaradtak azok a részvénytársasági alapítások, melyek lényegében véve korábban, mint egyéni és társas cégek csak a vállalkozási kockázat, illetve az egyéni vagyoni felelősség kikerülése céljából vették fel a részvénytársasági formát. Míg a részvénytársasági alapítások száma a nagyjában kedvező gazdasági időszakot felölelő 1926-tól 1930-ig terjedő években is, úgy abszolút, mint relatív mértékben csökkent, addig a szövetkezeti alapítások száma jelentékenyen emelkedett. Ez az emelkedés a legutóbbi építkezési kampány során főleg a divatba jött építő-, illetve társasház szövetkezeti alapításokkal van kapcsolatban. [...] Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája. Statisztikai Közlemények, 80. kötet2. sz. Bp., 1937. 19-23., 34-37., 40-43. p. 342