„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája (1890-1930)

üzemek sorába, míg az iparos egyéni és társas cégeknek csupán 9,9%-a tartozik ide. A cégjegyzések számának százalékos megoszlása vállalati formák szerint 1876-1935-ig többéves átlagokban Időszak Egyéni Közkereseti Betéti Korlátolt RészvénySzövet Összecég társaság társaság felelősségű társaság társaság vetkezet sen 1876-1880 75,7 19,7 0,6 2,9 1,1 100,0 1881-1885 61,1 32,2 2,2 2,2 2,3 100,0 1886-1890 60,4 32,4 2,2 2,5 2,5 100,0 1891-1895 57,9 34,4 1,8 4,6 1,3 100,0 1896-1900 59,3 33,5 3,2 2,3 1,7 100,0 1901-1905 56,9 34,9 4,0 2,0 2,2 100,0 1906-1910 54,9 34,9 3,1 5,2 1,9 100,0 1911-1913 53,2 35,1 2,6 7,3 1,8 100,0 1914-1919 57,8 24,7 1,6 14,1 1,8 100,0 1920-1925 54,7 24,7 2,4 16,7 1,5 100,0 1926-1930 57,4 22,4 3,5 11,2 5,5 100,0 1931-1935 42,9 16,1 2,4 21,2 7,3 10,1 100,0 A korlátolt felelősségű társaságok nélkül 1931-1935 54,4 20,4 3,1 9,1 13,0 100,0 A fenti százalékszámokból kitűnik, hogy az egyéni cégek aránya a cégbejegyzések között, a világháborúig állandóan csökkent. Ugyanakkor a bejegyzett közkereseti és betéti társaságok számaránya eleinte nagymértékben, később lassan, de állandóan emelkedett. A világháború előtti gazdasági viszonyok tehát nyilván kedveztek a társas vállalati formának. Talán azzal is magyarázható ez az emelkedés, hogy a társas cégek többnyire nagyobb vállalatok voltak, mint az egyéni cégek, és így terjeszkedésük bizonyos fokig összefüggésben állott a közép- és nagyüzemek szaporodásával. A nagy vállalatokat jelentő részvénytársaságok hosszú időn keresztül aránylag csekély számban szerepeltek a cégbejegyzések között. Az 1880-as években évente átlag 6-7 részvénytársaság alakult Budapesten. Ez a szám alig egy-két százaléka volt a bejegyzett cégek számának. Az 1890-es évek elején ugyan hirtelen emelke340