„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Jegyzőkönyv a Nagykörút létesítése ügyében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest Főváros által kiküldött vegyes bizottmány üléséről (1884. január 14.)

Az okokat kutatva, melyek az építkezés elé az akadályokat gördítik, ezek főleg azon körülményben lelhetők fel, hogy a nagy-körút nincs megnyitva. A várakozásnak tehát épp ellenkezője történt, az ti., hogy nem a telkek kiépítése folytán fog a nagy-körút megnyílni, hanem megfordítva, a nagy-körútnak előbb meg kell nyittatni, hogy az építkezések megindulhassanak. S megfontoltan tekintve a dolgot, ez természetes is, mert alig képzelhető, hogy valaki egy, a közlekedéstől elzárt ponton, hol sem járda és kocsiút, sem vízvezeték, sem csatorna és világítás sincsen, oly költséges építkezésbe bocsátkozzék, nem is említve azon lankasztó befolyást, melyet a telektulajdonosoknak a kisajátítási költségekhez egynegyed részben való hozzájárulásának ismeretlen terve az építkezési kedvre gyakorolhat. A vállalkozási szellem az 1873. évi pénzválság bénító hatása alól csakhamar kibontakozván, az ipar és kereskedelem minden ágában újra örvendetes élénkség állott be, s mindinkább érezhetőbbé vált a nagy-körút megnyitásának szüksége, a közvéleményt is hangos felszólításra indította a nagy-körút létesítése mellett. Ezen közvélemény kifolyásának volt tekintendő a budapesti ipar- és kereskedelmi kamarának a m. kormányhoz e tárgyban intézett felirata, mely véleményezés végett kiadatván a közmunkák tanácsának, ez elérkezettnek vélte a várva várt alkalmat arra, hogy a nagy-körútnak a napirendről hosszú ideig levett ügyét újból szőnyegre hozza és annak előbbrevitelét eszközölje, annál ís inkább, mert valóban lehetetlenségnek látszott továbbra is arra várni, hogy a nagy-körút az ennek vonalán a szabályozásnak megfelelőleg kiviendő építkezések által fog létrejönni. [...] A nagy-körút létesítésének összes költségei 6.733.968 frt 39 kr-ban vannak előirányozva, jelesül kisajátításokra már kiadatott 2.203.935 frt 39 kr. még kiadandó lesz 2.873.833 és az útépítési költség 1.656.200 Ezen összesen 6.733.968 frt 39 kr.nyi szükséglettel szemben áll a következő fedezet: 32