„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből
Jegyzőkönyv a budapesti I. ker. áll. el. isk-i tanítóképzőintézet tanári testületének 1920. január 29-én megtartott rendes értekezletéről. [...] Elnöklő igazgató megnyitván az értekezletet, fájdalmas megdöbbenéssel utal azokra a súlyos, úgynevezett békefeltételekre, melyekkel Apponyi Albertünk visszatért hazánkba 154 . Szükségesnek tartotta e megsemmisítő feltételeket, azok következményeit hétfőn reggel nyomban megismertetni növendékeinkkel azzal a felhívással, hogy határainkat átmenetileg az erőszak ugyan összeszoríthatja, de Magyarországunk egységét soha fel nem adjuk. A fiatalság érzéseinek kifejezést adandó, egy ünnepély tartását határozta el, amely ma de. folyt le, bizonyságául annak, hogy tanévünk történetében ez egy oly emelkedett pillanat volt, amikor ismét kifejezésre jutott ifjúságunkkal szívben-lélekben való együttlétünk! Amellett az ünnepély megrendezésében is oly sikerült és ügyes volt, hogy egész testületünk nevében is csak a dicséret hangján emlékezhetik meg ifjúságunkról. Az ünnep pedig megerősít bennünket azon szent elhatározásunkban, hogy a régi, egységes, teljesen ép Magyarországunkért fogunk tovább is dolgozni, elszakíthatatlan egységében tanítjuk, és ennek követésére neveljük tanítványainkat. Az értekezlet egyhangúlag elhatározza, hogy felirattal fordul minisztériumunkhoz azzal, hogy bármit hozzon is számunkra az erőszak, tanterv, utasítás a jövőben is csak az egységes, egész Magyarországot taníttassa. [...] Jegyzőkönyv abudapesti I. ker. áll. el. népisk. tanítóképző intézet tanártestületének 1920. évi február 4-én tartott üléséről. 1.) Elnök megállapítja, hogy a jelen gyűlés első pontja a tanítói és tanári pályára menők kiválogatásának kérdése. Egyetemes érdek, hogy a magyar tanító, tanár ne csak józan, értelmes ember legyen, de legyen erkölcsi és nemzeti szempontból is kiváló. Távol van tőlünk az, hogy a tanári pályákra menők felvételének módját bíráljuk, mégis rá kell mutatnunk arra, hogy úgy a polgári iskolai tanárképző főiskolára, mint az Apponyi kollégiumba történő felvételeknél egyoldalúan a jelentkezők értelmi foka, tanulmányi haladása jön számításba. Vajon nem fontosabb-e a tanítói pályára lépésnél az erkölcsi és nemzeti arravalóság? Ezért javasolja a következő154 A gróf Apponyi Albert vezette magyar küldöttség 1920. január 15-én vette át hivatalosan a békefeltételeket tartalmazó okmányt a párizsi békekonferencián. 305
